Ugrás a tartalomhoz

Halász Náthán

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halász Náthán
SzületettFischer Náthán
1834
Apostag
Elhunyt1910. április 3. (75-76 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságaosztrák–magyar
GyermekeiHalász Frigyes
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5-26-1)
Sablon • Wikidata • Segítség

Halász Náthán, 1882-ig Fischer Náthán (Lázár)[2] (Apostag, 1834. szeptember 6. – Budapest, Erzsébetváros, 1910. április 3.)[3][4] magyar iskolaigazgató, újságíró, lapszerkesztő, tanító. Halász Frigyes ügyvéd, kormánytanácsos apja.

Élete

[szerkesztés]

A Pest vármegyei Apostagon született iparos szülők gyermekeként. Szülei rossz anyagi viszonyai miatt a középiskola négy osztályából magánúton tette le a vizsgát. Hasonló minőségben végezte a tanítóképzőt is. A pesti királyi katolikus képzőintézetben nyert főtanítói oklevelét. 1856-ban Kajászószentpéteren osztálytanító lett, majd két évvel később a lovasberényi izraelita hitközség újonnan szervezett elemi főiskolájának igazgatását vette át. Nem sokkal később a győri népiskola vezető tanítójának választották. 1862-ben kiadta Győrben az első magyar nyelven írt izraelita népiskolai értesítőt és két évig szerkesztette az első magyar nyelvű zsidó ifjúsági lapot, az Ifjúsági Iratokat. 1863-ban a kormány Sátoraljaújhelyre nevezte ki mintatanítónak. 1864-től 1867-ig a Zempléni Híradót szerkesztette. 1867-ben Eötvös József közoktatásügyi miniszter a fővárosi izraelita mintaiskolához helyezte át. Mikor a mintaiskolák megszűntek, a Pesti Izraelita Hitközség megválasztotta leányiskolájának igazgatójául. Fischer családi nevét 1882-ben Halászra változtatta. Az első izraelita egyetemes tanítógyűlés jegyzője volt és választmányi tagja az Országos Izraelita Tanítóegyesületnek. Halálát véredény elmeszesedés okozta.[3]

Több száz cikket írt, melyek izraelita és más szakközlönyökben jelentek meg. A bécsi Wanderernek pesti munkatársa volt. 1866 szeptembere és decembere között szerkesztette és kiadta Budapesten a Jüdische Gemeinde und Schulzeitungot.

Családja

[szerkesztés]

Házastársa Seligmann Regina (1838–1926) volt. Házasságkötésük: Kajászószentpéter, 1858. november 8.

Gyermekei:

  • Halász Emánuel (1861–1940) kereskedő, pénzintézeti igazgató. Felesége Pollitzer Dorottya (1866–1954) volt.
  • Halász Frigyes Efráim (1864–1932) ügyvéd, m. kir. főtanácsos; felesége Kohn Recha (1872–1971) volt.
  • Halász Frida (1867–1943), férje Weisz Izidor (1870–?)
  • Halász Mór (1871–1943) magánhivatalnok, kereskedő, részvénytársasági igazgató; első felesége Sterk Róza Dóra (ház.k.: 1899), második felesége Weisz Friderika (ház.k.: 1916), harmadik felesége Weisz Róza (ház.k.: 1928) volt.
  • Halász Gyula (1873–1951) ügynök, felesége Freund Szidónia volt (Freund Dezső műépítész testvére).
  • Halász Zoltán (1875–1941)[5] cégjegyző és kereskedő, felesége Berger Emma Amália (1879–1945) volt.
  • Halász Lujza (1878–?), férje dr. Krishaber Béla (1867–1955) pesterzsébeti főrabbi volt.
  • Halász Etelka (1880–1958), férje dr. Heller Bernát (1871–1943) rabbi, egyetemi tanár, orientalista, irodalomtörténész, folklorista, a bibliatudomány, a héber mesekutatás, az iszlám mese- , monda- és legendakutatás szakavatott ismerője, az 1920-ban alakult budapesti Zsidó Gimnázium első igazgatója, majd az Országos Rabbiképző Intézet professzora volt.

Művei

[szerkesztés]
  • Magyar nyelvtan alkalmas gyakorlatokkal és gazdag föladatírással. Pest, 1869 (2. javított kiadás. Budapest, 1877)
  • Oktató-nevelő-mulattató elbeszélések a talmudból és midrásból valamint a zsidók történetéből. A serdültebb izraelita ifjúság és nép számára. I. rész (Budapest, 1886)
  • Zsidó hittani katekizmus. Polgári és felsőbb leányiskolák részére (négy rész. Budapest,1889)
  • Kincses szekrényke. Oktató, nevelő, mulattató elbeszélések és költemények a zsidó bölcsek irataiból (Budapest, 1889)
  • Zsidó hit- és erkölcstan. Különös tekintettel a gyakorlati vallásos életre. Középiskolai növendékek használatára (két rész, Budapest, 1889)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
  2. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 25997/1882. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1882. év 4. oldal 26. sor
  3. ↑ a b Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 513/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. július 9.)
  4. ↑ „Elhunyt”, Az Újság, 1910. április 5. (Hozzáférés: 2022. július 9.) 
  5. ↑ Halász Géza halotti bejegyzése a Budapest XIII. kerületi polgári halotti akv. 1669/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 19.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Halász_Náthán&oldid=26772100”