Hajnik János

Hajnik János
Született	1811. június 22. Vác
Elhunyt	1887. június 25. (76 évesen) Ceglédbercel
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	agrárközgazdász, királyi tanácsos, jószágigazgató, gazdasági író
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajnik János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hajnik János (Vác, 1811. június 22. – Ceglédbercel, 1887. június 25.) agrárközgazdász, királyi tanácsos, jószágigazgató, gazdasági író. Hajnik Pál rendőrfőnök öccse.

Élete

Középsorsú nemes szülők gyermeke. Középiskoláit szülővárosában, a jogot a Pesti Egyetemen végezte és egy évi patvaria után 1831-ben az ügyvédi vizsgát letette; de csakhamar oda vágyott, ahova valódi hivatásának elősejtelme ösztönözte, és a mezőgazdaság terére lépett át. 1832-től Károlyi Lajos gróf tótmegyeri uradalmában, a jeles Klauzál Imre vezérlete alatt, szenvedéllyel látott új pályájának gyakorlati és elméleti tanulmányai után és nem sok idő múltán mint önálló tiszt, 1839-ben a rohonci intézet előadó tanára volt, juhtenyésztést és gyapjúismeretet tanított és mint a juhászat körűl kitűnő ismeretekkel bíró intézőt ismerték. 1848-ban Sina György báró érdi uradalma kormányát vette át, s csakhamar magára vonta a közfigyelmet fáradhatatlan szorgalmával s célszerű javításaival. Innét ment Cenkre 1852-ben a nagyhírű Széchenyi István gróf eddig is széphírű gazdaságába, ahol már teljesen önállóan nyúlhatván a keze alatti terjedelmes jószágok kormányzatához, majdnem hihetetlen gyorsasággal vetette meg alapját egy olyan gazdaságnak, mely néhány év múlva egyike lett hazánk legnevezetesebb gazdaságainak. A cenki ekéknek, vetőgépeknek és egyéb gazdasági szereknek ő teremtett roppant kelendőséget; ő volt az, aki első sorban és nyomatékkal szólalt fel a gépek alkalmazása mellett. A cenki cukorgyár keletkezéséhez hozzájárult és egy gazdasági gépgyárat állított fel, mely annyiban különös fölemlítést érdemel, mert abban nemcsak Magyarországon, hanem az egész birodalomban a legelső Garrett-féle sorvetőgépet szerkesztették, amely az 1853. évi bécsi kiállításon az első díjat kapta. De legnagyobb hírű lett a cenki eke, mely angol minta szerint módosítva, a Zugmaier-féle eke utánzata. 1865-ben az akkoriban a belga bank tulajdonában levő gödöllői uradalom vezetését vette át, melyet ezen uradalmak felosztása és eladásaig megtartott. 1868-ban magyar királyi jószágigazgatóvá nevezték ki Temesvárra, mely állásában 1875-ig maradt; ekkor e hivatal feloszlattatván, mint kataszteri felügyelőt Pécsre helyezték át.

Arcképe: kőnyomat Anreiter fest. után kőre rajzolta Dauthage Bécsben, névaláírásával, és Molnár J. rajza s Rohn A. nyomt. Pesten 1858.

Írásai

Cikkei a Rohonczi Közleményekben (1840. Egy-két szó a gyökeres növények termesztésének hasznairól), a Gazdasági Lapokban (1850-51. Nyilt levél az amerikai szénagyűjtő gereblyét és vontatót illetőleg, Nyilt levél némely gazdasági eszközök és gépek s a takarmány-kezelés ügyében. 1852. Nyilt levél a kettős ekék hasznosságáról, 1853-54. Néhány szó a czenki birtok jelen állapotáról. Gazdasági eszközök és gépek ügyében. Néhány szó a trágyáról általában, különösen a mesterséges trágya fontosságáról, 1855. Nézetek a vetések fogasolásáról, Czenkről is néhány szó a gabna sormívelése érdekében, 1856. Gazdasági állapotok Nagy-Czenken, 1862., 1864-65. Reflexiók Sopronból, Czenki utóhangok, Gödöllői hangok, 1867. A sopronmegyei czukorgyártásnak fokonkénti emelkedése és ennek következtében az ott általánosan emelkedett közjólét és vagyoni gyarapodás, A czukoriparnak hazánkbani fejlődését és jelen állapotát érdeklő levelek, 1868. Még néhány szó a répatermelés költségeiről és ennek néhány módozatairól, Általános eszmék a szellemi és anyagi tőkék hatása felől, tekintettel gazdászati s népességi viszonyainkra, Arad-Temesvár környéke, tekintettel az ottani általános gazdászati viszonyokra és egy-két szó a bérrendszerről, Észrevételek a fogyasztási adó körüli reformok iránt, Nézetek a czukoriparnak hazánkbani gyorsabb fejlődését gátló egynémely akadályok tárgyában, 1872. Gazdasági levelek külföldről, 1873. Gyakorlati útmutatások az okszerű gazdasági üzlet szempontjából a Bánság számára, A Köztelek alapköve letételének emlékére, A rozsda s az ausztráliai buza, Nyilt levél a buzanemesítés tárgyában, A vetőmag nemesítése, 1874. Az 1874. termésről), a Falusi Gazdában (1856. dr. Stöckhard tanár úrhoz sat.), a Magyar Sajtóban (1856. 18. sz. Visszapillantás 1855-re), a Pesti Naplóban (1867. 266. sz. Nehány szó tájékozásúl a hazai czukorgyári mozgalmak érdekében). az Erdészeti és Gazdasági Lapokban (1867. A czukorrépa termeléséről), a Gyakorlati Mezőgazdában (1873. Az ausztráliai buza, 1874. Figyelemreméltó szavak), a Földmívelési Érdekeinkben (1873. Gazdasági irányeszmék, Örvendetes kórjelenségek, 1874.), a Reformban (1873. 165-168. Széchenyi István gróf életéből) sat.

Munkái

• Praktische Anleitungen zu einem rationellen Wirthschaftsbetrieb im Banat. Temesvár, 1873. (Különnyomat a Neue Temesvarer Zeitungból. Mint temesvári jószágigazgató, tekintettel a délmagyarországi lakosság igényeihez adta ki ezen füzetet, melyet számos példányban osztott ki a kisgazdák között.)
• Gazdasági és nemzetgazdasági dolgozatok. Bpest, 1875. (Fontosabb cikkeinek gyűjteménye).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar életrajzi lexikon
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában