Hajnal Tibor
| Hajnal Tibor | |
| Született | 1899. január 28.[1] Miskolc[1] |
| Elhunyt | 1963. augusztus 19. (64 évesen)[2] Gyöngyös[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Stern Ibolya (h. 1934–1963) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1924, orvostudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hajnal Tibor (Miskolc, 1899. január 28. – Gyöngyös, 1963. augusztus 19.) orvos, tüdőgyógyász.
Életpályája
[szerkesztés]Hajnal (Handler) Mór (1864–1943) államvasúti hivatalnok és Neumann Ráchel (1872–1954) fiaként született zsidó családban. A Kőbányai Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett (1917). Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1924. november 22-én avatták orvosdoktorrá. 1924–1925-ben a budapesti Apponyi Albert Poliklinika és a Mária utcai Szemklinika gyakornoka volt. 1925 és 1929 között a budakeszi Erzsébet Királyné Szanatórium segédorvosaként dolgozott. 1929-ben belgyógyász és tüdőgyógyász szakvizsgát tett.[3] 1925 és 1932 között a budakeszi Erdei Szanatórium és Tüdőbeteggyógyító Intézet intézetvezető főorvosa és a Szent János Kórház Gyermekosztályának szakorvosa, 1932 és 1950 között a budakeszi Tábor Tüdőbeteggyógyintézet intézetvezető főorvosa volt. 1937-ben gümőkóros szakorvosi vizsgát tett. 1945 és 1963 között a budapesti III. kerületi Tüdőbeteggondozó Intézet alapító intézetvezető főorvosa. A tbc járványtanával, a tüdőbetegek rehabilitációjával, a tüdőbetegségekben fellépő vérzések gyógyításával foglalkozott. Halálát agyi értrombózis és szívelégtelenség okozta.
Felesége Stern Ibolya (1901–1967) volt, Stern Hugó és Brück Mária lánya, akivel 1934. július 14-én Budapesten kötött házasságot.[4] Gyermekük nem született.
A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.
Művei
[szerkesztés]- Összehasonlító vizsgálatok a konyhasó, a kalcium és a gelatina véralvadást befolyásoló hatásáról. (Therapia, 1926)
- A tüdősebész és a belorvos kollaborációja. (Népegészségügy, 1947)
- Vizsgálatok gyermekkori tüdőgümőkórban, különös tekintettel a Mantoux- pozitív, röntgen negatív gyermekek fertőzőképességére, tüdőbeteggondozói anyagon. Többekkel. (A tuberkulózis kérdései, 1949)
- A pleurával kapcsolatos élettani és kórtani vizsgálatok. (Orvosi Hetilap, 1949. 15.)
- A tuberkulin pozitív gyermekekkel kapcsolatos góckutatás tanulsága Budapest Főváros III. kerületében. (Orvosi Hetilap, 1950. 5.)
- A köpetvizsgálatok jelentősége a gümőkór járványtanában. (Orvosi Hetilap, 1952. 50.)
- A kiskorú gyermek, mint diagnosztikai próba az idült tüdőmegbetegedések differenciáldiagnosztikájában. G. Nagy Ágnessel. (Orvosi Hetilap, 1953. 25.)
- Az antituberkulotikumok – ANT – járványtani jelentősége. (A tuberkulózis kérdései, 1954)
- Epidemiológiai térkép vezetésének jelentősége a gümőkór járványtanában. (Népegészségügy, 1955)
- Tudományos kutatómunka a TBC-gondozókban. (Tuberkulózis, 1958)
- Az időfaktor szerepe a tüdőgümőkór elleni küzdelemben. – A tuberkulózis felszámolásának elméleti alapjai és gyakorlati útja. (Tuberkulózis, 1959)
- Emlékeim Bartók Béláról. (Orvosi Hetilap, 1960)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
- ↑ Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1929. szeptember 26. (27. évfolyam, 40. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 253/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Kozák Péter: Hajnal Tibor. www.nevpont.hu (2013) (Hozzáférés: 2022. december 25.)
