Hajós János
| Hajós János | |
![Forrás: OSZK EPA[1]](/wiki/F%C3%A1jl:Haj%C3%B3s_J%C3%A1nos_OSZK_EPA.jpg) | |
| Forrás: OSZK EPA[1] | |
| Született | 1819. december 15. Kolozsvár |
| Elhunyt | 1899. május 12. Kolozsvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | ügyvéd |
| Tisztsége | országgyűlési képviselő 1872-1875 között |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hajós János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hajós János (Kolozsvár, 1819. december 15. – Kolozsvár, 1899. május 12.) okleveles ügyvéd, országgyűlési képviselő, a budapesti unitárius egyházközség alapító tagja és gondnoka.
Életútja
[szerkesztés]Hajós János családja vargyasi származású, ő már Kolozsváron született. Az unitárius kollégiumban tanult, ahol részt vett az ifjúság szellemi mozgalmaiban. Kapcsolatban állt Szentiváni Mihállyal, Kriza Jánossal, Gálffy Sándorral, az iskolai önképzőkör kimagasló vezéregyéniségeivel. Szerkesztette a Remény c. szépirodalmi zsebkönyvet,[2] amelyben több munkája látott napvilágot.
1848-ban mint okleveles ügyvédet beválasztották a városi képviselő testületbe. A szabadságharc alatt mint nemzetőr főhadnagy, az országos fellebbviteli törvényszéknél dolgozott. Az alkotmány helyreállásakor a királyi kormányszéknél helyezkedett el. Itt előbb titkár, majd miniszteri tanácsosként működött. 1872 -1875 között országgyűlési képviselő volt.
Az egyháznál a kolozsvári unitárius iskola felügyelő gondnoka, a Baldácsy-alapítvány igazgató tanácsának tagja és a budapesti egyházközség alapító (első) gondnoka volt,[3] 1874-ben létrehozta a székely Mivelődési és Közgazdasági Egyesületet[4] melynek elnöke is volt.[5] Nyugdíjas éveit Kolozsváron töltötte. Itt halt meg 1899. május 12-én.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fénykép az OSZK képtárban. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
- ↑ A Remény c. zsebkönyv története. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
- ↑ Kelemen Miklós: A Budapesti Unitárius Egyházközség története. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
- ↑ Az egyesület első évkönyve 1876-ra. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
- ↑ A Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület évkönyvei. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
Források
[szerkesztés]- Péterfi Dénes (1899). „Hajós János (1819-1899)”. Keresztény Magvető 3, 12. o.
- (1899) „Gyászhírek”. Keresztény Magvető 3. május-június (XXXIV), 179. o.
- Boros György (1899). „Hajós János 1819-1899”. Kolozsvári Lapok 21 (1), 255-256. o.
- Kovács Sándor (2008). „Adalékok Jókai Egy az Isten című regényének genéziséhez”. Irodalomtörténeti Közlemények 4 (112), 435-446. o.
- Kelemen Miklós: A budapesti unitárius egyházközség története. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
- Retkes Attila: Unitarizmus Magyarországon 1869-től az önálló egyházkörig (1902). (Hozzáférés: 2024. május 1.)
- Szinnyei József: "Magyar írók élete és munkái." 1890-1914. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
- Péchy Manó: Kolozsvár országgyülési képviselői Péchy Manó és Hajós János beszámoló beszédeik és Sámi László válasza Kolozsvár polgársága nevében, 1875 junius 2-án. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
- Gulyás Pál: "Magyar írók élete és munkái. (Új sorozat). 1900
- Gál Kelemen: "A kolozsvári unitárius kollégium története." 1935
- Szaniszló József: A Budapesti Unitárius Egyházközség története a jegyzőkönyvek tükrében. 2010