Ugrás a tartalomhoz

Hagymaszagú tarsóka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hagymaszagú tarsóka
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Csoport: Valódi kétszikűek
Csoport: Rosidae
Csoport: Core eudicots
Csoport: Eurosids II
Rend: Keresztesvirágúak
Család: Káposztafélék
Nemzetség: Thlaspi
Tudományos név
Thlaspi alliaceum
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hagymaszagú tarsóka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hagymaszagú tarsóka témájú médiaállományokat és Hagymaszagú tarsóka témájú kategóriát.

A hagymaszagú tarsóka (Thlaspi alliaceum) a káposztafélék családjába tartozó ritka gyomnövény.

Megjelenése

[szerkesztés]

A hagymaszagú tarsóka 20–60 cm magas, lágyszárú, egynyári növény. Orsógyökeréből ered egyenesen felálló, esetleg néhányszor elágazó, sima - tövénél kissé szőrös és bordázott - szára. Tőlevélrózsája nincs. Megtörve fokhagymaszagú. Kb. 4 cm hosszú és 1,5 cm széles levelei váltakozó állásúak, száron ülők. Az alsó levelek szélesebbek, lant formájúak, a felsők keskeny, fordított tojás alakúak, végük tompa, válluk nyilazott, szélük öblösen fogacskás.

Május júniusban virágzik. A laza, akár 20 cm-es fürtvirágzat a szár végén helyezkedik el. Az apró virágok négyszirmúak, a szirmok 2–3 mm-esek, fehérek. A csészelevelek zöldek, szőrtelenek, kb 1,5 mm-esek.

Termése 6–7 mm hosszú becőke. Alakja fordított tojásdad, élén csak minimális - 0,3 mm-es - csúcsán kissé becsípett szárnyacska figyelhető meg. A kocsány jóval hosszabb a termésnél.

Kromoszómaszáma 2n=14.

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Eredeti őshazája Közép- (Ausztria, Németország, Magyarország, Lengyelország, Svájc), Délkelet- (Balkán-félsziget, Szlovénia, Olaszország, Törökország) és Délnyugat-Európa (Franciaország, Spanyolország). Előfordul Kelet-Afrikában (Etiópia, Kenya, Tanzánia) is. Innen megtelepedett Észak- (Nagy-Britannia) és Kelet-Európában (Ukrajna), valamint az Egyesült Államok keleti felén. Amerikában az 1960-as években észlelték először Észak-Karolinában és azóta gyorsan terjed. Magyarországon ritka gyomnövény.

Szántóföldeken, útszéleken, bolygatott gyepekben található meg. A közepesen nedves, tápanyagokban gazdag, meszes agyagtalajt kedveli.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]