Hagymamoly
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hagymamoly lepkegyűjtaményben
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Acrolepiopsis assectella Zeller, 1839 | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hagymamoly témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hagymamoly témájú médiaállományokat és Hagymamoly témájú kategóriát. |
A hagymamoly (Acrolepiopsis assectella vagy Acrolepia assectella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó hegyes szárnyú tarkamolyfélék (Acrolepiidae) családjának egyik, hazánkban is elterjedt faja.
Elterjedése, élőhelye
[szerkesztés]Nemcsak egész Európában és Szibériában él, de a Hawaii-szigeteken is megtalálták. E hatalmas terület egyes részein eltérő színű és rajzolatú változatok fejlődtek ki. Érdekes módon a legvilágosabb populáció Olaszországban, a legsötétebb pedig a szomszédos Ausztriában él.
Megjelenése
[szerkesztés]Szárnya kávébarna, fehér foltokkal. A szárny belső szegélyét háromszögletű, fehér folt díszíti, benne sötét ékkel. A szárny fesztávolsága 13–16 mm.
Életmódja
[szerkesztés]Földrajzi régiónként változik, hogy egy-egy évben hány nemzedéke kel ki: Közép-Európában 2–3, de a mediterrán területeken akár hat is. A populáció egy része lepkeként, másik része bábként telel át.
Erősen polifág faj: tápnövényének tekinthetünk szinte minden, a liliomfélék (Liliaceae) vagy a hagymafélék (Alliaceae) családjába tartozó fajt, de főleg az üreges levelű hagymaféléket kedveli. A lepkék ősz elejétől a következő év tavaszáig rajzanak. Alkonytájt és éjjel röpülnek, éjszaka és a hajnali órákban párosodnak.
A nőstény egyesével helyezi el a petéit a hagymafélék leveleire. A kikelő kis hernyó egyenesen berágja magát a levélbe, néhány napig levélaknát készít, majd hosszanti aknát rág a levélcsőben.
A 20. században többször is komoly károkat okozott Európa több részén is. Hazai kártételéről nincs adat; nálunk potenciális kártevőnek számít.
További információk
[szerkesztés]- Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)
