Ugrás a tartalomhoz

Hagymás fogasír

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hagymás fogasír
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Core eudicots
Csoport: Eurosids II
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Cardamineae
Nemzetség: Cardamine
Faj: C. bulbifera
Tudományos név
Cardamine bulbifera
(L.)
Szinonimák
  • Dentaria bulbifera
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hagymás fogasír témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hagymás fogasír témájú médiaállományokat és Hagymás fogasír témájú kategóriát.

A hagymás fogasír vagy gumótermő fogasír (Cardamine bulbifera) a valódi kétszikűek csoportjába tartozó káposztafélék (Brassicaceae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja. Régen foganőtt fűnek is hívták kis sarjrügyeiről, amiket a népnyelv fogaknak, illetve hagymáknak nevezett.

Élőhelye

[szerkesztés]

Elsősorban a hűvös hegyi klímát kedveli, a hegyvidéki bükkösökben, gyertyános–tölgyesekben fordul elő. Megtalálható a Nyírség homokbuckáin elterülő gyertyános–tölgyesekben is.

Elsősorban vegetatívan, tarackjáról terjed. Április–májusban virágzik.

Megjelenése

[szerkesztés]

25–80 cm magas, vízszintes gyöktörzsű évelő. A levelek szórt állásúak, hosszúkás lándzsásak, a felsők épek, az alsók páratlanul szárnyaltak, fogas szélűek. A levelek hónaljában kis sarjgumócskák (sarjrügyek) találhatók – ezek fiatalon zöldek, éretten lilás színűek.

A virágok halványlilák, fehérek, négyszirmúak. Tavasszal, április-májusban virágzik.

Felhasználása

[szerkesztés]

Sok C-vitamint tartalmaz, ezért a tüdővész, a skorbut és a fogínysorvadás gyógyítására használták (a fogas-ír másik jelentése: a fogra ír).

Források

[szerkesztés]