Haageocereus pseudomelanostele
Haageocereus pseudomelanostele | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A növény bimbói
| ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Haageocereus pseudomelanostele (Werderm. & Backeb.) Backeb. | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Haageocereus pseudomelanostele témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Haageocereus pseudomelanostele témájú kategóriát. |
A Haageocereus pseudomelanostele a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó faj.
Nemzetségének a típusfaja.
Előfordulása
[szerkesztés]A Haageocereus pseudomelanostele eredeti előfordulási területe a Dél-Amerikában van. Perunak az egyik endemikus növénye. Az ember betelepítette a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre.
Alfajai
[szerkesztés]- Haageocereus pseudomelanostele subsp. aureispinus (Rauh & Backeb.) Ostolaza
- Haageocereus pseudomelanostele subsp. carminiflorus (Rauh & Backeb.) Ostolaza
- Haageocereus pseudomelanostele subsp. chryseus D.R.Hunt
- Haageocereus pseudomelanostele subsp. turbidus (Rauh & Backeb.) Ostolaza
Megjelenése
[szerkesztés]A kaktusz szára 70 centiméter magas és 8 centiméter átmérőjű. A tüskéi 5 centiméter hosszúak. A 10 centiméteres virágai fehérek. Termése 6 centiméter hosszú és 4 centiméter átmérőjű.
Képek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Haageocereus pseudomelanostele (Werderm. & Backeb.) Backeb. Plants of the World Online
- Checklist of CITES Species Part 1 CITES species index, 2011
- Roskov Y., Kunze T., Orrell T., Abucay L., Paglinawan L., Culham A., Bailly N., Kirk P., Bourgoin T., Baillargeon G., Decock W., De Wever A., Didžiulis V. (ed) (25 oktober 2014). ”Species 2000 & ITIS Catalogue of Life: 2014 Annual Checklist.”. Species 2000: Reading, UK. Läst 26 maj 2014.
- Edward F. Anderson: Das große Kakteen-Lexikon. 2. Auflage. Eugen Ulmer, Stuttgart 2011, ISBN 978-3-8001-5964-2, S. 334–335.
- Curt Backeberg: Die Cactaceae: Handbuch der Kakteenkunde. 2. Auflage. Band II. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart/ New York 1983, S. 1226.
- Curt Backeberg, Frederik Marcus Knuth: Kaktus-ABC. En haandbog for fagfolk og amatører. Kopenhagen 1935, S. 209.