Hévízi-csatorna
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Hévízi-csatorna | |
 | |
| A Hévízi-csatorna Úsztató major fölötti szakasza | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | Jelenlegi medrében, az Egyesített-övcsatornával 13 km |
| Forrásszint | 110 m |
| Vízhozam | Az Északi árapasztó zsilipnél 0,5-0,6 m³/s |
| Forrás | Hévízi-tó |
| Torkolat | Gyöngyös-patakba |
A Hévízi-csatornán a Hévízi-tó vízkészlete – a tápláló források jelentős vízhozama révén – igen gyorsan, néhány nap alatt teljesen kicserélődik. A víz egy 10-12 m szélességű csatornán keresztül folyik le a tóból és 13 km megtétele előbb a Gyöngyös-patakba, majd pedig a Zala-folyóba ömlik, miután az Ingó-berek nádasa megszűrte. A Hévízi-tóból kilépő meleg víz egyedi életkörülményeket teremt a csatornában, ami mind Magyarország, mind Európa-szerte egyedülálló. A trópusi folyókra emlékeztető növényflórát rendkívül gazdag halfauna egészíti ki, amely a környékbeli horgászok és természetbarátok kedvelt célpontjává teszi a csatornát. Az állandóan 15-20 fokos hőmérsékletű élővízet gyakran látogatják a vízimadarak is: tőkés réce, kis vöcsök, kárókatonák, szürke gém, nagykócsag.
Egyéb elnevezések
[szerkesztés]Hévíz-patak, Hévízi-folyás, Hévízi-lefolyó, Meleg-ér, Hévízi-árok
A csatornát tápláló egyéb fontosabb vízfolyások
[szerkesztés]- Óbereki-csatorna, Páhoki-csatorna, Gyöngyös-patak, Páhoki-patak
- A Balaton-berek számtalan kis csatornájának vizei a 3 fő keresztcsatornán keresztül