Hét szabad művészet

Herrad von Lansberg Hortus delicarium (1180) című művének miniatúrája a hét szabad művészet rendszerét ábrázolja. A középpontban a felső félkörben a Philosophia allegorikus nőalakja ül, és oldalából hét sugár árad, az alsó félkörben pedig Szókratész és Platón alakja. A belső kört körülölelő külső körben jelennek meg a hét szabad művészet allegorikus alakjai, tudományuk egy-egy jelképével

A szabadok hét mestersége (latinul: septem artes liberales) a középkori egyetemek bevezető képzésének, a bölcsészeti fakultásnak (facultas artium) a tananyaga.

Tartalma

Az elnevezés onnan ered, hogy ezek voltak „szabad emberhez méltók”. Az ars szót szokás ’művészet’-nek és ’tudomány’-nak is fordítani, de a ’mesterség’ áll legközelebb az eredeti jelentéshez.

A hét szabad mesterséget két további csoportra osztották:

1. Trivium – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományok („Hármas út”)
   1. Grammatica – nyelvtan
   2. Retorica – retorika, a gondolatok szabatos, szóbeli kifejezése
   3. Dialectica – dialektika, a gondolatok logikus kifejtésének tárgya
2. Quadrivium – a többi négy tudományág közös összefoglaló neve („Négyes út”)
   1. Astronomia – csillagászat
   2. Aritmetica – számtan
   3. Geometria – mértan
   4. Musica – zene

Eredete

Maga a rendszerezés Martianus Capella Kr. u. V. századi afrikai származású szerző De nuptiis Philologiae cum Mercurii et de septem artibus liberalibus libri IX (Kilenc könyv Mercurius és Philologia házasságáról és a hét szabad művészetről) című művéből származik. A tudományok rendszerét Martianus Mercurius és Philologia házasságának kerettörténetébe ágyazta. Az első két könyv allegorikus formában előadja, hogy Philologia nászajándékba kapja Mercurius hét szolgálóleányát. A fennmaradó hét kötetben mindegyik tudomány előadja, hogy mivel foglalkozik.

A hét szabad művészet első nagyszabású leírása Flavius Magnus Aurelius Cassiodorustól (485k.-580k.) maradt ránk. Cassiodorus élete nagy részét annak szentelte, hogy római államférfiként előmozdítsa az oktatás ügyét a kereszténységben. 544-ben befejezett művében Cassiodorus scientiaként jelöli a művészeteket, a trivium a sermonicales, a quadrivium pedig a reales tudományaiból állnak. Ennek a felosztásnak a kései és többszörösen módosított felosztása a humaniórák és a reáliák tudománya, mely a humanista-reneszánsz egyetemi oktatásban fog megjelenni.

A trivium–quadrivium felosztás csak a VII. századtól jelenik meg. A tudományok e hetes felosztása a Karolingok alatt terjedt el, jórészt Alcuin hatására. A IX. századi Ioanes Scotus kezdi el a Capella művét magyarázó kommentárok sorozatát. A XII–XIII. századra a hét szabad művészet rendszere már kevésnek bizonyul. A nyugat-európai gazdaság és társadalomfejlődés már megköveteli a fizika, a mechanika és az ökonómia fejlesztését is. E tudományok azonban hosszú ideig kimaradnak az egyetemi oktatás keretei közül.

Ábrázolás

A hét szabad művészet a középkor ikonográfiájában is jelentős szerepet játszott: számos miniatúra maradt az utókorra, melyeken tanulmányozható az ikonográfiai megszemélyesítés ábrázolástörténete.

Irodalom

• Glei, Reinhold F. (Hrsg.): Die Sieben Freien Künste in Antike und Gegenwart. Trier 2006 (Bochumer Alterumswissenschaftliches Colloquium; 72)
• Jjsewijn, Josef u.a. (Hrsg.): The Universities in the Late Middle Ages. Louvain: Leuven Univ. Press, 1978 (Mediaevalia Lovaniensia, Series I, Studia, VI. Publications de l'Institut d'Études Médiévales de l'Université Catholique de Louvain, 2e série, 2)
• Lindgren, Uta: Die sieben freien Künste in den frühmittelalterlichen Abteien Sankt Gallen und Reichenau. Konstanz, 1976 (Konstanzer Arbeitskreis für mittelalterliche Geschichte; 207). – Neuausg. Augsburg: Rauner, 2004
• Le Goff, Jacques: Az értelmiség a középkorban. Osiris zsebkönyvtár. Budapest, 2000. ISBN 9633797365
• Schüssler, Stephanie: Das Grabmal Sixtus IV. in Rom: zur Ikonographie der artes liberales. Mainz u.a.: Chorus, 1998
• Schwinges, Rainer Christoph (Hrsg.): Artisten und Philosophen: Wissenschafts- und Wirkungsgeschichte einer Fakultät vom 13. bis zum 19. Jahrhundert. Basel: Schwabe, 1999 (Veröffentlichungen der Gesellschaft für Universitäts- und Wissenschaftsgeschichte; 1)
• Stolz, Michael: Artes-liberales-Zyklen: Formationen des Wissens im Mittelalter. Tübingen: Francke, 2004 (Bibliotheca Germanica; 47)
• Von Albrecht, Michael: A római irodalom története II. Ford.: Tar Ibolya. Balassi Kiadó. Bp, 2004. ISBN 963-506-574-4 és ISBN 963-506-524-8
• Weisheipl, James A.: The Curriculum of the Faculty of Arts at Oxford in the Early Fourteenth Century. In: Medieval Studies 26 (1964), p. 143–85

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Hét szabad művészet témájú médiaállományokat.

• A hét szabad művészet (Septem artes liberales) Archiválva 2007. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben