Hédervári kastély
| Khuen-Héderváry- Viczay kastély (Hédervári kastély) | |
 | |
| Khuen-Héderváry kastély légi felvétele | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Hédervár |
| Épült | 1579 körül / 1760-80-as évek / 19-20. sz. fordulója |
| Stílus | romantikus, reneszánsz, barokk |
| Család | Khuen család, Héderváry család, Viczay család |
| Jelenlegi funkció | kastélyszálló |
| Elhelyezkedése | |
 Khuen-Héderváry-
Viczay kastély Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 49′ 55″, k. h. 17° 27′ 17″47.831838°N 17.454690°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 55″, k. h. 17° 27′ 17″47.831838°N 17.454690°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Khuen-Héderváry- Viczay kastély témájú médiaállományokat. | |
Hédervár azon kevés történelmet alakító hely közül való, amelyet első krónikásaink is feljegyeztek. A II. Géza király segítségére érkező Hedrych (Héder) lovag a Győr melletti szigetet kapta örök szállásul, ahol favárat építtetett 1142-ben. A Hédervári család nyolc évszázados kapcsolata a településsel – minden ellentmondásossága ellenére – elválaszthatatlan volt.
A kastély története
[szerkesztés]Héder lovag feltehetően már a 12. század közepén várat építtetett magának, amely valószínűleg fából volt és a mai kastély parkjának végében emelkedő Zsidó-dombon állt. Maga az építmény a tatárjárás idején pusztult el. IV. Béla kezdeményezésére sorra épültek várak és lakótornyok az országban. 1521-ben Héderváry Ferenc hűtlenség miatt elveszítette a birtokot, majd később a birtok tulajdonjoga visszaszállt Héderváry Jánosra, aki újraépíttette a várkastélyt reneszánsz stílusban. A mai barokk formáját a 18. század második felében nyerte el, majd később a 19. században Khuen-Héderváry Károly a romantikus stílus jegyeit alkalmazta, de rövidesen visszaállították a korábbi barokk külsejét.
A kastélyt körülvevő angolpark Bernhard Petri személyes irányítása mellett jött létre, aki egzotikus fákat is telepített ide, mint pl. a kínai páfrányfenyő és az amerikai tulipánfa. A hédervári kastély legrégebbi része a 13. századig vezethető vissza, a legvastagabb falú és legnagyobb alapterületű hatszögletű délkeleti torony, mely egykor szabadon álló építmény lehetett. A gótika, majd a reneszánsz idején újabb részekkel bővítették a lakótornyot. 1534-ben Bakics Pál lerombolta, a köveit pedig elhordatta.
A XVI. század elején Héderváry István a középkori vártól nem messze egy többszintes reneszánsz várkastélyt építtetett, ami a mai kastély elődje volt.
1755-ben Viczay Mihály megbízásából került sor a kastély barokk kiépítésére, bővítették a várat, feltöltötték a várárkot, a négyszögletű udvar köré újabb traktusokat emeltek, sarkaikra négyszögű tornyokat illesztettek.[1] 15 ezer kötetes könyvtárat és több tízezer darabos érem]gyűjtemény is helyet kapott itt. Az éremgyűjteményt, fia Viczay Mihály továbbfejlesztette és az európai tudományosság élvonalába tartozó tudósokkal katalogizáltatta, majd a katalógusokat meg is jelentette. Gyűjtött még festményeket, műtárgyakat (szobrokat, gemmákat, antik vázákat, késő antik és középkori, elefántcsontból faragott tárgyakat), valamint híres angolkertet is kialakíttatott a kastély körül.
Viczay Mihály halála után gyűjteményei nagy részét elárverezték. Korán meghalt két fiúgyermeke után, egy leány örököse maradt, aki feleségül ment belasi gróf Khuen Antalhoz, ezzel Hédervár is a Khuen-családra szállt.[2]
Unokáik közül Khuen-Héderváry Károly 1906 és 1907 között, Möller István építész tervei alapján építtette át a kastélyt. Ekkor készült el a reprezentatív nagyterem, a vadászterem és a szalonok sora. A barokk homlokzaton két szfinx által őrzött kapu nyílik.[1]
A kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került. Ebből annyi igaz, hogy valamikor Győr és Pozsony vármegye határa Hédervárnál volt, de Moson vármegye sosem nyúlt odáig. A hagyomány inkább onnan eredhet, hogy a Héderváry családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak. A kastély ékessége az udvar, ahol egyszerre három stílusirányzat mutatkozik meg. A gótikus ablakok, fölötte a Héderváry János 1578-as címere, a reneszánsz kerengők, amelyek régen nyitottak voltak, de praktikussági szempontból beépítették, és a barokk kovácsolt vas kandeláber. Ennek az udvarnak a közepén egy kb. 300-350 éves platánfa áll.
Az 1945-ös földreformmal megfosztották a hédervári grófokat javaiktól, ekkor egyébként maguk már nem gazdálkodtak. 1947-re megszervezték a kastélyban a népi kollégiumot, ahol a környező falvakban és majorságokban lakó gyermekek végezhették el az általános iskolát. 1983-tól alkotóházként működött.
2002-től 2004-ig a kastélyt felújították, amely során a szobák, lakosztályok, fürdőszobák és szalonok lettek korhű hangulatban helyreállítva. 2004 tavaszán megnyitotta kapuit a négycsillagos Hédervár Kastélyszálloda, amely azonban 2012 óta jogi viták miatt zárva tart.[3]
A kastély parkja
[szerkesztés]Az 1790-es években Bernhard Petri (1768–1853) szentimentális tájképi kertet épített itt, részben a korábbi barokk park területén. Megtalálható itt patak kis szigettel, rajta Kentaur-szoborral. Hidak, kerti vázák, kőszék, neogótikus kerti ház, románkori templom, festői facsoportok és ligetek váltják egymást.[4]
A Boldogasszony-kápolna
[szerkesztés]
Ez a 13. században épült – más vélemény szerint a 15. században emelt –, a győri és a lipóti út találkozásánál álló kápolna a Szigetköz egyik legszebb gótikus műemléke és egyben a Héderváry család temetkező helye. Az egyhajós templomnak egyenes záródású szentélye és karcsú tornya volt. A falakat csúcsíves ablakok törték át. Díszesen faragott, csúcsíves kapuzat nyílt a templomba. A 17. század végén Héderváry Katalin a barokk jegyében átépítette, és a díszes ún. lorettói kápolnával bővítette. (Az itáliai Lorettóban lévő szent család názáreti háza másolatának mintájára épült; a magyarországi lorettói kápolnák között ez volt az első.) A 19–20. század fordulóján a lorettói kápolna kivételével a barokkot lebontották, és a gótika jegyeit hozták vissza. Ma Khuen-Héderváry Károlynak köszönhetően a középkor egyszerűségét tükröző, de a századfordulón kialakított templombelsőbe lépünk. Itt helyezték el 1570 körül Viczay Ádám, 1731-ben pedig Viczay Margit Borbála sírkövét. A temetőkert védett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 20 oldal. ISBN 978-963-357-649-6
- ↑ https://mi.btk.mta.hu/index.php/hu/repertorium/38-regeszta-a-i/126-a-i-27-a-khuen-hedervary-csalad-leveltara
- ↑ Archivált másolat. [2014. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
- ↑ Forrás:http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=166
Források
[szerkesztés]- Hédervár község Képviselő-testülete: Hédervár községprojekt (1994) kézirat
- Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára (397) Budapest, 1991 ISBN 963-555-751-5
További információk
[szerkesztés]
