Héber prepozíciók

A héberben megkülönböztetünk egyszerű és összetett prepozíciókat, írásmódjuk szerint pedig egybe- és különírtakat.

Egyszerű prepozíciók

Egybeírt

Három prepozíciót a héber egybeír a szó elejével, ezek:

• -בְּ b^ə- -ban, -ben, -val, -vel
• -כְּ k^ə- olyan, mint; szerint (mindenféle hasonlításra)
• -לְ l^ə- -nak, -nek; számára, részére, neki; birtoklás

Pontozása alapesetben svával történik. Eltérések:

• svával kezdődő szó előtt i :
• összetett svák előtt a svá „színének” megfelelő teljes magánhangzó:
• névelős szó előtt elnyeli a névelőt és átveszi annak magánhangzóját:

Egybe- és különírt

A מִן־ min- -ból, -ből, -tól, -től, -ról, -ről prepozíciónak a különírt alakja mellett (melyet mindig maqqéffel kapcsolunk a szóhoz) létezik rövidült alakja is.

• Alapalakja -מִ + dages forte, mivel a beolvadó nún az első mássalhangzót kettőzi (מִן־בַּיִת min-`bajit → מִבַּיִת mi`bbajit házból),
• A nem kettőzhető álef, hé, chet, ajin és res (א ה ח ע ר) torokhangok előtt az i é-be nyúlik: -מֵ mé- (מֵאָדָם méádám embertől, מֵהָאוֹר méháór a világosságból).

Az egybe- és különírt alakok között nincs jelentésbeli különbség.

Különírt

Az összes többi prepozíciót külön írjuk szótól, maqqéffel vagy anélkül (ez egyeseknél kötelező, másoknál nem).

Összetett prepozíciók

Az összetett prepozíció azt jelenti, hogy több prepozíció kapcsolódik össze egyetlenné. Ezek lehetnek egyszer- vagy többszörösen összetettek, jelentésükre nézve pedig az alap-prepozíciót erősítők vagy fordítva, annak ellenkező értelmet adók.

A prepozíciók jelentéstartalma

A héber prepozíciók jelentéstartalma sok esetben jóval bővebb, mint az számunkra természetes lehet.

A prepozíciók eredete

Valamennyi héber prepozíció visszavezethető egy hárombetűs gyökre, így ezek névszói származásúak.

Prepozíciók listája

• -בְּ
• -כְּ
• -לְ
• מִן min (-מִ mi-, -מֵ mé-) -ból, -ből, tól, -től, ról, -ről (mindenféle elvonás); -nál, -nél (hasonlító szerkezetben)
• אֵת ét (-אֶת et-) -t tárgyrag
• עַד ad -ig
• לִפְנֵי lifné előtt, elé
• מִלִּפְנֵי millifné elől
• מוּל múl
• עַל al -on, en, -ön; rajta; rá; ellen (minden valamire irányuló mozgás)
• אֶל־ el- -hoz, -hez, -höz; -nak, -nek (mindenfajta oda irányuló mozgás; a ל-el ellentétben birtoklást nem fejez ki).

Kapcsolódó szócikkek

• Klasszikus héber nyelvtan

Források

• Gesenius' Hebrew Grammar (Kautzsch-Cowley edition), 1910, Oxford, Clarendon Press (Hebräische Grammatik, 1813; 28th ed. edited and enlarged by Emil Kautzsch, translated by Arthur Ernest Cowley) Wikisource

• Bruce K. Waltke – Michael Patrick O'Connor: An Introduction to Biblical Hebrew Syntax. (angolul) Eisenbrauns: (kiadó nélkül). 1990. ISBN 0931464315, ISBN 9780931464317  
• Benjamin Davidson: Analytical Hebrew and Chaldee Lexicon. (angolul) 7. kiadás. Peabody, Massachusetts: Hendrickson Publishers. 1995. ISBN 0913573035, ISBN 9780913573037 (PDF)