Héber egyszerű igetörzsek

Qal (Egyszerű aktív)

Törzsképzőelem: nincs. Hangrend: aktívoknál „á-ă, á-á”, statívoknál „á-é, á-ó”. Jelentéstartalom: egyszerű aktív cselekvés vagy történés (őriz, mond, esik), statív: állapot, milyenség

Ragozott igealakok

A perfektum és az imperfektum, valamint a belőlük származó alakok tartoznak ide. Csak ezek kapnak igeragot.

A qal törzs perfektumi igealakjai
	aktív igék						statív igék
	Perfektum őrzött		Váv-perfektum és őríz(ni fog)		pauzális		é típus nehéznek lenni		ó típus kicsinek lenni
E/3h	שָׁמַר	sámar	וְשָׁמַר	vəsámar	שָׁמָר	sámár	כָּבֵד	kávéd	קָטֹן	qátón
E/3n	שָׁמְרָה	sámərá	~וְ	və~	שָׁמָרָה	sá`márá	כָּבְדָה	kávədá	קָטְנָה	qátəná
E/2h	שָׁמַרְתָּ	sá`martá	וְשָׁמַרְתָּ	vəsámar`tá	שָׁמָרְתָּ	sá`mártá	כָּבַדְתָּ	ká`vadtá	קָטֹנתָּ	qá`tóntá
E/2n	שָׁמַרְתְּ	sámart	~וְ	və~	שָׁמָרְתְּ	sámárt	innen mint az aktív		קָטֹנְתְּ	qátónt
E/1	שָׁמַרְתִּי	sá`martí	וְשָׁמַרְתִּי	vəsámar`tí	שָׁמָרְתִּי	sá`mártí			קָטֹנְתִּי	qá`tóntí
T/3	שָׁמְרוּ	sámərú	~וְ	və~	שָׁמָרוּ	sá`márú			קָטְנוּ	qátənú
T/2h	שְׁמַרְתֶּם	səmartem	~וּשְׁ	ús~	–	–			קְטָנְתֶּם	qətontem
T/3n	שְׁמַרְתֶּן	səmarten	~וּשְׁ	ús~	–	–			קְטָנְתֶּן	qətonten
T/1	שָׁמַרְנוּ	sá`marnú	וְשָׁמַרְנוּ	vəsámar`nú	שָׁמָרְנוּ	sá`márnú			קָטֹנּוּ	qá`tónnú

Váv-perfektumban a perfektumhoz járuló fordító váv a hangsúlyt eggyel a szó vége felé tolja. Ahol a hangsúly a szó végén volt, ott értelemszerűen nincs változás.
é-statív: az é csak az első alakban látszik, többi az aktívot követi
ó-statív: az ó végig megmarad; T/2-ben a hólem ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül; T/1 קָטֹנְנוּ-ból összevonva.

Pauzális alakok: A T/2 kivételével valamennyi alakban visszatér, megnyúlik és hangsúlyossá válik a 2. gyökhangzó: aktívban a → á; é-statívban visszatér az é; ó-statívban marad az ó és csak két alak tér el:

aktív: שָׁמָר sámár, שָׁמָרָה sá`márá, שָׁמָרְתָּ sá`mártá, שָׁמָרְתְּ sámárt, שָׁמָרתִּי sá`mártí; T/3 שָׁמָרוּ sá`márú, T/1 שָׁמָרְנוּ sá`márnú
é-stat.: ahol az é svába rövidült, ez az é tér vissza hangsúly alatt: E/3n כָּבֵדָה ká`védá, T/3 כָּבֵדוּ ká`védú; ahol az é a-ra változott, ott az a nyúlik á-ba (az aktív szerint): E/2h כָּבָדְתָּ ká`vádtá, E/2n כָּבָדְתְּ kávádt, E/1 כָּבָדְתִּי ká`vádtí, T/1 כָּבָדְנוּ ká`vádnú
ó-stat.: ahol az ó svába rövidült, ez az ó tér vissza hangsúly alatt: E/3n קָטֹנָה qá`tóná, T/3 קָטֹנוּ qá`tónú

A qal törzs aktív igéinek imperfektumi alakjai: i-ó imperfektum
	Imperfektum őríz/őrízni fog		Váv-imperfektum és őrzött		Jusszívusz őrízzen, őrízz!		Kohortatívusz hadd őrízzek!		Imperatívusz őrízz!		Impt. en. őrízzél!
E/3h	יִשְׁמֹר	jismór	וַיִּשְׁמֹר	vajjismór	יִשְׁמֹר	jismór
E/3n	תִּשְׁמֹר	tismór	וַתִּשְׁמֹר	vattismór	תִּשְׁמֹר	tismór
E/2h	תִּשְׁמֹר	tismór	וַתִּשְׁמֹר	vattismór	תִּשְׁמֹר	tismór			שְׁמֹר	səmór	שָׁמְרָה	somrá
E/2n	תִּשְׁמְרִי	tismərí	וֵתִּשְׁמְרִי	vattismərí	תִּשְׁמְרִי	tismərí			שִׁמְרִי	simrí
E/1	אֶשְׁמֹר	esmór	וָאֶשְׁמֹר	váesmór			אֶשְׁמְרָה	esmərá
T/3h	יִשְׁמְרוּ	jismərú	וַיִּשְׁמְרוּ	vajjismərú	יִשְׁמְרוּ	jismərú
T/3n	תִּשְׁמֹרְנָה	tis`mórná	וַתִּשְׁמֹרְנָה	vattis`mórná	תִּשְׁמֹרְנָה	tis`mórná
T/2h	תִּשְׁמְרוּ	tismərú	וַתִּשְׁמְרוּ	vattismərú	תִּשְׁמְרוּ	tismərú			שִׁמְרוּ	simrú
T/2n	תִּשְׁמֹרְנָה	tis`mórná	וַתִּשְׁמֹרְנָה	vattis`mórná	תִּשְׁמֹרְנָה	tis`mórná			שְׁמֹרְנָה	sə`mórná
T/1	נִשְׁמֹר	nismór	וַנִּשְׁמֹר	vannismór			נִשְׁמְרָה	nismərá

Aktív igék imperfektuma: Az E/3n és az E/2h, valamint a többes nőnemek megegyeznek.

Az imperfektumból származtatott alakok:

Váv-imperfektum: A fordító váv -וַ va- + kettőzés alakban járul az imperfektum elé. Kivétel az E/1, ahol a nem kettőzhető álef miatt az a á-ba nyúlik és a kettőzés elmarad (-וָ vá-).
Jusszívusz: Erős igéknél alakilag egyezik az imperfektummal, de csak a 3. és 2. személyekben létezik.
Kohortatívusz: Csak az 1. személyekben létezik. Imperfektum + hangsúlyos ה ָ- -á toldalékkal képezzük. A hangsúlyváltozás miatt a 2. magánhangzó svában tűnik el.
Imperatívusz: Csak a 2. személyekben létezik, az imperfektum előragjának levágásával kapjuk. Az E/2n és T/2h szó eleji „svá-torlódását” (ə-ə: *səmərí, *səmərú) a hangtörvények értelmében a nyelv az első svá i-re való változtatásával oldja fel.
- Imperatívus energicus: Csak E/2h-ben létezik, képzése imperatívusz + hangsúlyos ה ָ- -á toldalék: שָׁמְרָה somrá őrízzél!. A hólem ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül.

A statív ige imperfektuma
	szövegalak		pauzális alak
E/3h	יִכְבַּד	jichbad	יִכְבָּד	jichbád
E/3n	תִּכְבַּד	tichbad	תִּכְבָּד	tichbád
E/2h	תִּכְבַּד	tichbad	תִּכְבָּד	tichbád
E/2n	תִּכְבְּדִי	tichbədí	תִּכְבָּדִי	tich`bádí
E/1	אֶכְבַּד	echbad	אֶכְבַּד	echbád
T/3h	יִכְבְּדוּ	jichbədú	יִכְבָּדוּ	jich`bádú
T/3n	תִּכְבַּדְנָה	tich`badná	תִּכְבָּדְנָה	tich`bádná
T/2h	תִּכְבְּדוּ	tichbədú	תִּכְבָּדוּ	tich`bádú
T/2n	תִּכְבַּדְנָה	tich`badná	תִּכְבָּדְנָה	tich`bádná
T/1	נִכְבַּד	nichbad	נִכְבָּד	nichbád

Aktív pauzális alakok: Ahol a második magánhangzó – az eredeti ó – svában tűnt el, ott hangsúlyos helyzetben visszatér. Az impertívusznak és az impt. en-nak nincs pauzális alakja.

E/2n: impf. תִּשְׁמֹרִי tis`mórí, váv-impf. וֵתִּשְׁמֹרִי vattis`mórí

T/3h: impf. יִשְׁמֹרוּ jis`mórú, váv-impf. וַיִּשְׁמֹרוּ vajjis`mórú

T/2h:impf. תִּשְׁמֹרוּ tis`mórú, váv-impf. וַתִּשְׁמֹרוּ vattis`mórú

E/1 koh.אֶשְׁמֹרָה es`mórá; T/1: koh. נִשְׂמֹרָה nis`mórá

A statív igék imperfektuma és az abból származó alakok, mind az é, mind az ó típusúaknál végig a-val vannak. Az imperfektumból az aktívhoz hasonlóan képződik a többi alak.

Statív pauzális alakok: Az a á-ba változik, ahol eltűnt, ott hangsúly alatt visszatér.

Névszói igealakok

A particípium és az infinitívusz tartozik ide. Ezek nem kapnak igeragot, főnévként ragozzuk őket. A statív igék az aktívoktól csak az aktív particípiumban térnek el.

Particípium
	aktív part. (aki) őríz; nehéz				passzív part. (ami) őrízve van
	aktív ige: ó-é		statív ige: á-é		passzív part. (ami) őrízve van
E/h	שֹׁמֵר	sómér	כָּבֵד	kávéd	שָׁמוּר	sámúr
E/n	שֹׁמֶרֶת שֹׁמְרָה	só`meret sómərá	כָּבֵדָה	kávédá	שְׁמוּרָה	səmúrá
T/h	שֹׁמְרִים	sóm(ə)rím	כָּבֵדִים	kávédím	שְׁמוּרִים	səmúrím
T/n	שֹׁמְרוֹת	sóm(ə)rót	כָּבֵדוֹת	kávédót	שְׁמוּרוֹת	səmúrót
Infinitívusz
constructus					abs.
	שְׁמֹר	səmór	vm/kinek az őrzése		שָׁמוֹר	sámór
e/1 sf.	שָׁמְרִי	somrí	őrzésem		„őrzés”
e/2h sf.	שָׁמְרְךָ שְׁמָרְךָ	somrəchá səmorchá	őrzésed		כָּבוֹד	kávód
e/2n sf.	שָׁמְרֵךְ	somréch	őrzésed		dicsőség
e/3h sf.	שָׁמְרוֹ	somró	őrzése
e/3n sf.	שָׁמְרָהּ	somráh	őrzése
t/1 sf.	שָׁמְרֵנוּ	som`rénú	őrzésünk
t/2h sf.	שָׁמְרְכֶם שְׁמָרְכֶם	somrəchem səmorchem	őrzésetek
t/2n sf.	שָׁמְרְכֶן שְׁמָרְכֶן	somrəchen səmorchen	őrzésetek
t/3h sf.	שָׁמְרָם	somrám	őrzésük
t/3n sf.	שָׁמְרָן	somrán	őrzésük

Aktív particípium:

aktív igéknél ó-é, a ragozásban az ó végig megmarad, az é svába rövidül; a két egyes nőnemű alak közül az -`eet végződésű a gyakoribb;

statív igéknél á-é, az e/h alak megegyezik a perf. E/3h-el; a ragozásban mindkét magánhangzó megmarad; csak egy nőneme van.

Passzív participium: á-ú

Infinitívusz abszolútusz: á-ó Csak egy alakja van, ragozhatatlan.

Infinitívusz konstruktusz: ə-ó Az ige legrövidebb alakja, alakilag egybeesik az imperat. e/2h-el. Alapalakja és birtokragos alakjai képezik a héber mód-, idő- és körülményhatározói rendszer alapját. Ragozott alakjaiban a hólem-pont ( ֹ ) qámec hátúfba ( ָ ) rövidül.

Helyesírás: A névszói alakok helyesírása a klasszikus héberben viszonylag kötött, a pt. akt. és inf. c.-ban általában nincs magánhangzóbetű (itt váv), míg a pt. passz. és inf. abs.-ban többnyire van. Újhéberben a pt. akt., mivel mint jelen idő, az egyik leggyakrabban használt szóalak, is mindig plene van írva: שומר.

Jelentések: Ezeknek az alakoknak a jelentését önmagukban csak körülbelül lehet megadni, konkrét jelentésük mindig a szövegösszefüggésből derül ki.

Qal-passzívum (Egyszerű passzív)

Törzsképzőelem: kettőzés a 2. gyökhangzóban(?). Hangrend: „u-a”. Jelentéstartalom: egyszerű qal-passzív: született, adatott,...

Ritka és vitatott létezésű törzs. Csak néhány igének létezik ilyen alakja, az is kizárólag imperfektumban (vagyis az alapalakot nem ismerjük), alakilag pedig tökéletesen megegyezik a pu. impf.-al. A meghatározást nehezíti, hogy az ide sorolt igéknél a kettőzésnek hangtani oka is lehet. Ami miatt mégis valószínűsíthető, hogy létezik: 1. Más sémi nyelvekben (pl. arab) az első (itt qal) törzsnek is van passzívuma, amit a mély hangrend fejez ki. 2. pualja (ami tk. a piél-passzív) csak azon igéknek szokott lenni, melyeknek van piélje, az ide sorolhatóaknak pedig nincs. 3. A pual intenzív jelentéstartalmú, az ide sorolt igéknél azonban a szövegben semmiféle ilyen tartalma nincs, valamennyi egyszerű aktív.

Nifal (Egyszerű medio-passzív)

Törzsképzőelem: -נִ ni- előrag. Hangrend: mély / magas (i-a / i-á-é). Jelentéstartalom: 1. passzív:, 2. mediális: . Bár az egyszerűség kedvéért a qal passzívumának nevezik, ez nem teljesen igaz – jelentésköre jóval bővebb, meglehetősen egyedi törzs.

Ragozott igealakok

A nifal törzs perfektumi alakjai
	Perfektum meg lett őrízve		Váv-perfektum és meg lesz őrízve		pauzális alakok
E/3h	נִשְׁמַר	nismar	וְנִשְׁמַר	vənismar	נִשְׁמָר	nismár
E/3n	נִשְׁמְרָה	nismərá	~וְ	və~	נִשְׁמָרָה	nis`márá
E/2h	נִשְׁמַרְתָּ	nis`martá	וְנִשְׁמַרְתָּ	vənismar`tá	נִשְׁמָרְתָּ	nis`mártá
E/2n	נִשְׁמַרְתְּ	nismart	~וְ	və~	נִשְׁמָרְתְּ	nismárt
E/1	נִשְׁמַרְתִּי	nis`martí	וְנִשְׁמַרְתִּי	vənismar`tí	נִשְׁמָרְתִּי	nis`mártí
T/3	נִשְׁמְרוּ	nismərú	~וְ	və~	נִשְׁמָרוּ	nis`márú
T/2h	נִשְׁמַרְתֶּם	nismartem	~וְ	və~	נִשְׁמָרְתֶּם	nis`mártem
T/2n	נִשְׁמַרְתֶּן	nismarten	~וְ	və~	נִשְׁמָרְתֶּן	nis`márten
T/1	נִשְׁמַרְנוּ	nis`marnú	וְנִשְׁמַרְנוּ	vənismar`nú	נִשְׁמָרְנוּ	nis`márnú

Perfektum: A *שְׂמֵר *smar (*שְׂמְר *smər) formába rövidült gyök elé egy -נִ ni- törzsképző elem kerül.

Pauzális alakok: Valamennyi esetben az a á-ba nyúlik és hangsúlyos lesz.

A nifal törzs imperfektumi alakjai
	Imperfektum meg lesz őrízve		Váv-imperfektum és meg volt őrízve		Jusszívusz legyen megőrízve!		Kohortatívusz hadd legyek megőrízve!		Imperatívusz őrízkedj!		Impt. en. őrízkedjél!
E/3h	יִשָּׁמֵר	jissámér	וַיִּשָּׁמֵר	vajjissámér	יִשָּׁמֵר	jissámér
E/3n	תִּשָּׁמֵר	tissámér	~וַתִּ	vatti~	= imperf.
E/2h	תִּשָּׁמֵר	tissámér	~וַתִּ	vatti~	= imperf.				הִשָּׁמֵר	hissámér	הִשָּׁמְרָה	hissámərá
E/2n	תִּשָּׁמְרִי	tissámərí	~וַתִּ	vatti~	= imperf.				הִשָּׁמְרִי	hissámərí
E/1	אֶשָּׁמֵר אִשָּׁמֵר	essámér issámér	~וָ	vá~			אֶשָּׁמְרָה	essámərá
T/3h	יִשָּׁמְרוּ	jissámərú	~וַיִּ	vajj~	= imperf.
T/3n	תִּשָּׁמַרְנָה	tissá`marná	~וַתִּ	vatt~	= imperf.
T/2h	תִּשָּׁמְרוּ	tissámərú	~וַתִּ	vatt~	= imperf.				הִשָּׁמְרוּ	hissámərú
T/2n	תִּשָּׁמַרְנָה	tissá`marná	~וַתִּ	vatt~	= imperf.				הִשָּׁמַרְנָה	hissá`marná
T/1	נִשָּׁמֵר	nissámér	~וַנִּ	vann~			נִשָּׁמְרָה	nissámərá

Imperfektum: Képzése és vokalizációja egyaránt speciális. A gyök *שָׁמֵר- *-sámér-ként vokalizált alapalakjához járul először a törzsképző n-, majd ez elé kerül az igerag: j – n – sámér → *יְנְשָׁמֵר *jənəsámér. A svátörvények szerint a szó eleji két svából az első i-be csúszik át (*יִנְשָׁמֵר *jinsámér), a nún pedig beolvad a rákövetkező mássalhangzóba és azt dáges fortéval kettőzi: יִשָּׁמֵר jissámér. A nifal imperfektumi alakjai jellegzetes – i-á-é – vokalizációjukról mindig felismerhetőek.

Jusszívusz: Megegyezik az imperfektummal.

Kohortatívusz: Fordító vávos alakjai: E/1 וָאֶשָּׁמְרָה váessámərá, T/1 וַנִּשָּׁמְרָה vanissámərá

Imperatívusz: Mivel képzése úgy történik, hogy az imperfektum előragját levágjuk, a nifalban így megmaradó értelmetlen alak elejére egy prefixált hé kerül תִּשָּׁמֵר tissámér → *שָּׁמֵר *ssámér → הִשָּׁמֵר hissámér. Képzésének legegyszerűbb módja tehát, ha az imperfektum előragjait lecseréljük hé-re.

Pauzális alakok: Csak azokban az alakokban fordul(hat) elő, ahol az é svában tűnt el. Ilyenkor ez az é tér vissza hangsúlyos helyzetben:

impf. E/2n תִּשָּׁמֵרִי tissá`mérí; T/3h יִשָּׁמֵרוּ jissá`mérú; T/2h תִּשָּׁמֵרוּ tissá`mérú
koh. E/1 אֶשָּׁמֵרָה essá`mérá, T/1 נִשָּׁמֵרָה nissá`mérá
impt. E/2n הִשָּׁמֵרִי hissá`mérí, T/2h הִשָּׁמֵרוּ hissá`mérú; impt. en. הִשָּׁמֵרָה hissá`mérá

Névszói igealakok

A nifal törzs
	Particípiumai		Infinitívuszai
	part. pass.		Inf. abs.		Inf. constr.
E/h	נִשְׁמָר	nismár	הִשָּׁמֹר	hissámór	הִשָּׁמֵר	hissámér
E/n	נִשְׁמָרָה	nismárá
T/h	נִשְׁמָרִים	nismárím
T/n	נִשְׁמָרוֹת	nismárót

Particípium: A nifalnak csak passzív particípiuma van, jellegzetes magánhangzója az á (i-á, szemben a perfektum i-a-jával), mely a ragozásban végig megmarad. Az E/h és E/n alakilag egybeesnek a perf. E/3h és E/3n pauzális alakjaival.)

Az infinitívuszok speciálisak, képzésük az imperatívusz szerinti, az inf. c. megegyezik az impt. E/2h-el.

Példa nifal inc. c.-ra: (הִבָּרֵא hibbáré teremttetés, √ברא brʾ teremt; 1Mózes 2:4a):

אֵלֶּה תוֹלְדוֹת הַשָּׁמַיִם וְהָאָרֶץ בְּהִבָּרְאָם
`Élle tóldót hassá`majim vəhá`árec bəhibbárəám.
Ezek az egek és a föld eredetei az ő teremttetésükkor.

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

Források

Gesenius' Hebrew Grammar (Kautzsch-Cowley edition), 1910, Oxford, Clarendon Press (Hebräische Grammatik, 1813; 28th ed. edited and enlarged by Emil Kautzsch, translated by Arthur Ernest Cowley) Wikisource

Bruce K. Waltke – Michael Patrick O'Connor: An Introduction to Biblical Hebrew Syntax. (angolul) Eisenbrauns: (kiadó nélkül). 1990. ISBN 0931464315, ISBN 9780931464317
Benjamin Davidson: Analytical Hebrew and Chaldee Lexicon. (angolul) 7. kiadás. Peabody, Massachusetts: Hendrickson Publishers. 1995. ISBN 0913573035, ISBN 9780913573037 (PDF)

Zsidóságportál
Ókorportál