Ugrás a tartalomhoz

Házi János

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Házi János, váradi vagy Váradi Házi János (Kecskemét, 16. század második fele – meghalt 1630 után), erdélyi diplomata, török tolmács.

Élete és tevékenysége

[szerkesztés]

Az Erdélyi Fejedelemség első ismert török deákja. Tevékenységéről az első adat Bethlen Gábor uralkodása idejéből, 1614-ből származik.[1] Tolmácsi tevékenységéről meglehetősen kevés adat maradt fenn: úgy tűnik, Bethlen Gábor időszakában inkább Gyulafehérváron szolgálta a fejedelmeket; Isztambulba csak kivételes alkalmakkor, a fejedelemség adóját beszállító ún. főkövet kíséretében utazott.[2] Az 1620-as években többször látott el önálló diplomáciai feladatokat: 1624-ben, majd 1627-ben a budai pasához ment követségbe,[3] 1629-30 során pedig az erdélyi fejedelem isztambuli ügyvivője, az ún. kapitiha feladatát látta el. 1630-ban hazatért Isztambulból, ezután eltűnik a forrásokból.

Birtoka

[szerkesztés]

Egyetlen tulajdonáról tudunk, egy felsővisti birtokrészről, amelyet 1614-ben adott el.[4]

  • Machumet propheta vallasan levö egy fö irastúdo doctornac irásából törökböl magyarrá forditatot könyw, mellyet Envarvl asikinnac hinac. Kassa: Schultz, 1626.
Egy 15. századi oszmán teológus, Jazidzsioglu Ahmed Bídzsán Ânvâr al-’asikîn (Isten szerelmeseinek fényei) című művéből származó kivonatok fordítása. (Régi Magyar Nyomtatványok II. 1360.)

Források

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. "Turcicarum linguarum interpres"-ként említi a következő irat: Magyar Országos Levéltár Erdélyi Kormányhatósági Levéltárak F 1 Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára, Libri regii 10. k. 247–248.
  2. Borsos Tamás: Vásárhelytől a Fényes Portáig. Szerk. Kocziány László. Bukarest: Kriterion, 1972. p. 94-97.
  3. Bethlen Gábor levele a budai pasának (Nagyvárad, 1624. jún. 13.) Gergely Samu : Adalék “Bethlen Gábor és a Porta” című közleményhez. Történelmi Tár 1882 p. 464; Bethlen Gábor levele Murteza budai pasának (Gyulafehérvár, 1627. aug. 12.) Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor és a Porta . Történelmi Tár 1882 p. 47.
  4. Lásd az 1. jegyzetben idézett forrást.