Hárs Endre

Hárs Endre
Életrajzi adatok
Született	1965. július 21. (59 éves) Magyar Népköztársaság Budapest
Ismeretes mint	filológus germanista hungarológus irodalomtörténész egyetemi oktató
Nemzetiség	magyar
Állampolgárság	magyar
Lakhely	Szeged
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	ELTE Göttingeni Egyetem
Pályafutása
Szakterület	német irodalomtudomány
Kutatási terület	A 18. és a 19. század irodalma, kulturális jelenségei és médiumai
Tudományos fokozat	PhD (JATE 1999) Habilitáció (SZTE 2012)
Aktivitási típus	oktató, kutató
Szakintézeti tagság	MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Munkahelyek
SZTE Germán Filológiai Intézet	egyetemi docens, intézetigazgató
Jelentős munkái	Herder tudománya – az elgondolhatóság határain (2012) Singularität. Lektüren zu Botho Strauß (2001) Lassú olvasás. Történetek és trópusok (1996)
Hatással voltak rá	Fritz Paepcke Bernáth Árpád Csúri Károly
Hárs Endre weboldala

Hárs Endre (Budapest, 1965. július 21. –) magyar irodalomtörténész, germanista, egyetemi oktató. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Germán Filológiai Intézetének habilitált egyetemi docense, az intézet igazgatója.

Tudományos életrajza

1983-ban tett érettségi vizsgát Budapesten. 1984 és 1989 között az ELTE német-magyar-összehasonlító irodalomtudomány szakos hallgatója, párhuzamosan az Eötvös József Collegium bejáró diákja: a 80-as évek végén Fritz Paepcke tanítványa. 1989 szeptemberétől 1998 augusztusáig a szegedi József Attila Tudományegyetem Német Tanszékének tanársegédje, 1998 szeptemberétől 2000 augusztusáig adjunktusa. 1992 és 1994 között a göttingeni Georgia Augusta Egyetemen kutat. PhD fokozatot 1999-ben Bernáth Árpád témavezetése mellett szerez a JATE-n. 2000 szeptemberében docensnek nevezik ki, 2008-ban pedig a Germán Filológiai Intézet igazgatóhelyettesévé. Ezt a pozíciót öt éven át tölti be. 2012 novemberében habilitál a SZTE-n Herderről írt monográfiájával. 2013-ban kinevezik a Germán Filológiai Intézet igazgatójává.

Tudományos tevékenysége

Tudományos érdeklődésének homlokterében újabban a XVIII. és a XIX. század irodalma, kulturális jelenségei és médiumai állnak. Ugyanakkor az irodalomelmélet, a kultúra- és a médiatudomány jeles művelője is, valamint Botho Strauß német író, drámaíró életművének avatott szakértője. Tudományos írásainak jelentős részét német nyelven adja közre.

Vendégoktatói tevékenysége

• A Bécsi Egyetem Európai és Összehasonlító Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének vendégprofesszora volt a 2014–2015-ös tanévben.

Szerkesztői tevékenysége

2003 óta a Filológiai Közlöny szerkesztőségi tagja, 2004 és 2005 között a Germanisták Társasága évkönyvének (JUG) egyik szerkesztője volt. 2013 óta a Modern Filológiai Füzetek társszerkesztője.

Kutatócsoporti tagság

• A deKON-csoport tagja volt 1992-2002 között.

Publikációk

A Magyar Tudományos Művek Tárában: Hárs Endre publikációi

Önálló kötetei

• Hárs Endre; Szilasi László: Lassú olvasás. Történetek és trópusok. Szeged: JATE Irodalomelméleti Csoport; Ictus 1996. (deKON-KÖNYVek 7) letöltés
• Singularität. Lektüren zu Botho Strauß. Würzburg, Königshausen&Neumann, 2001.
• Én – túl a nyelven. Irodalom, antropológia, kultúra . Budapest: Gondolat Kiadói Kör; Pompeji 2004. letöltés
• Herder tudománya – az elgondolhatóság határain a késő 18. században. Pozsony: Kalligram 2012.

Szerkesztett kötetei

• Hárs, Endre; Müller-Funk, Wolfgang; Orosz, Magdolna (Hg.): Verflechtungsfiguren. Intertextualität und Intermedialität in der Kultur Österreich-Ungarns. Frankfurt/M.: Peter Lang 2003.
• Hárs, Endre; Müller-Funk, Wolfgang; Reber, Ursula; Ruthner, Clemens (Hg.): Zentren, Peripherien und kollektive Identitäten in Österreich-Ungarn . Tübingen; Basel: Francke 2006 (Kultur – Herrschaft – Differenz 6).
• Hárs, Endre; Horváth, Márta; Szabó, Erzsébet (Hg.): Universalien? Über die Natur der Literatur. Trier: WVV Trier 2014.

Fontosabb tanulmányok

• Herder und die Erfindung des Nationalen
• Of Progress, before It all Started. Herder and the Natural History of the Human Being. In: Berszán, István (ed.): Orientation in the Occurence. Cluj-Napoca: Korunk; Komp-Press 2009, 22–32.
• Das „unsichtbare Institut”. Über Herders Freimaurerschriften. In: Lorincz, Csongor (Hg.): Ereignis Literatur. Institutionelle Dispositive der Performativität von Texten. Bielefeld: transcript 2011, 127–154.
• Alt und Neu, Pro und Kontra. Goethes und Herders Dramoletten zum Zeitenwechsel. In: Balogh, András; Varga, Péter Pius (Hg.): „das Leben in der Poesie“. Festschrift für Magdolna Orosz zum 60. Geburtstag. Budapest: ELTE 2011, 47–56.
• Literaturengeschichten? Zur Selbstüberwindung der Nationalphilologie. In: Berliner Beiträge zur Hungarologie (16) 2011, 146–167. letöltés
• Herders agency. In: Babka, Anna; Malle, Julia; Schmidt, Matthias (Hg.): Dritte Räume. Homi K. Bhabhas Kulturtheorie. Anwendung. Kritik. Reflexion. Unter Mitarbeit von Ursula Knoll. Wien; Berlin: Turia & Kant 2012, 253–268.
• Adrasteas Sammelwut. Herders Spätwerk zwischen Lesen und Auflesen. In: Bernd, Frauke; Fulda, Daniel (Hg.): Die Sachen der Aufklärung. Beiträge zur DGEJ-Jahrestagung 2010 in Halle a.d. Saale. Hamburg: Meiner 2012, 273–280.
• Zerstreute Blätter. Zur Medienarchäologie des frühen 19. Jahrhunderts. In: Babka, Anna; Finzi, Daniela; Ruthner, Clemens (Hg.): Die Lust an der Kultur/Theorie. Transdisziplinäre Interventionen. Für Wolfgang Müller-Funk. Wien; Berlin: Turia & Kant 2012, 331–341.
• Kulturgeschichte der Bekehrungen. Postkoloniale (Selbst-)Kritik in Herders Adrastea. In: Babka, Anna; Dunker, Alex (Hg.): Postkoloniale Lektüren. Perspektivierungen deutschsprachiger Literatur. Bielefeld: Aisthesis 2013, 13–31.
• „Realismus des Gefühls”. Anthropologische Ästhetik und ästhetischer Kritizismus um 1800. In: Hárs, Endre; Horváth, Márta; Szabó, Erzsébet (Hg.): Universalien? Über die Natur der Literatur. Trier: WVV Trier 2014, 217–235.
• „Historische Gemählde“. Literarische Bilderpolitik um 1800. In: Dukic, Davor (ed.): History as a Foreign Country: Historical Imagery in South-Eastern Europe. (megjelenés alatt)
• Vom Nutzen literarischer Sumpflandschaften. Technischer Fortschritt und Natursymbolik bei Mór Jókai (1825–1904). In: Fata, Márta (Hg.): Melioration und Migration in der Habsburgermonarchie im Vergleich zu Preußen und anderen deutschen Staaten zwischen 1700 und 1850 (megjelenés alatt)

Díjai

• DAAD–ösztöndíj (1992–1994)
• DAAD–ösztöndíj (1995, két hónap)
• Kanyó Zoltán-díj (1995)
• Roman-Herzog-ösztöndíj (1998–2000)
• Bolyai-ösztöndíj (2000–2002)
• A Kultúratudományok Nemzetközi Kutatóközpontjának Research Fellow-ja Bécsben
• Széchenyi István ösztöndíj (2004–2005)
• Humboldt-ösztöndíj (2005–2007)

További információk

• Hárs Endre az MTA köztestületének honlapján. Magyar Tudományos Akadémia. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
• Hárs Endre személyi adatlapja a Szegedi Tudományegyetem honlapján. Szegedi Tudományegyetem. [2016. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
• Hárs Endre német nyelvű életrajza a Bécsi Egyetem honlapján. Bécsi Egyetem. [2016. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)