Háromatomos hidrogén

A háromatomos hidrogén egy instabil molekula, képlete H₃.

A semleges molekula előállítható kisnyomású gázkisülési csőben.

Az alábbi utakon bomolhat el:

$H_{3}\quad \longrightarrow \quad H_{3}^{+}\ +\ e^{-}$

$H_{3}^{+}\ +\ e^{-}\quad \longrightarrow \quad H_{3}^{*}\quad \longrightarrow \quad H\ +\ H_{2}$

$H_{3}^{+}\ +\ e^{-}\quad \longrightarrow \quad H_{3}^{*}\quad \longrightarrow \quad 3\ H$

Csak gerjesztett formában létezhet, ilyen állapotok például: 2sA₁' 3sA₁' 2pA₂" 3dE' 3DE" 3dA₁' 3pE' 3pA₂". A 2p²A₂" állapot élettartama 700 nanomásodperc. Ha a molekula energiát adna le, hogy alapállapotba kerüljön, akkor spontán felbomlik, mivel az alapállapot disszociatív. A legkisebb energiájú metastabil állapot, a 2sA₁' energiája −3,777 eV-tal kisebb, mint a H+3 és e⁻ állapot energiatartalma, de így is mintegy 1 pikomásodperc alatt elbomlik.

Az egyik első munka Wendt és Landauer-é volt 1920-ban, ők az anyagot – az ózon neve után – hizónnak nevezték.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Triatomic hydrogen című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.