Gyulai Várszínház
Gyulai Várszínház | |
A gyulai vár (2009 szeptemberében) | |
Általános adatok | |
Alapítva | 1964 |
Státus | Befogadó színház, szabadtéri színház |
Profil | egyéb előadó művészeti tevékenység; kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése |
Alapító | Miszlay István |
Fenntartó | Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete |
Tagozatok | egytagozatos prózai színház |
Épületek | Kossuth utca 13.: -Kamaraterem (180 fő) Jókai utca 4.: -Ladics-ház (150 fő) Kossuth utca 19.: -Múzeumudvar Béke sugárút 35. (Göndöcskert): -Vígadó Ajtóssy Albert utca 2-10.: -Városi Sportcsarnok (200 fő) Béke sugárút 35.: -Erkel Ferenc Művelődési Ház (500 fő) Gyulai vár: |
Játszóhelyek | Várkert: Várszínpad (319 fő) Tószínpad (544 fő) |
Személyzet | |
Főigazgató | Elek Tibor |
Gazdasági vezető | Szabó László |
Elérhetőség | |
Cím | 5700 Gyula, Kossuth u. 13. |
Telefonszám | +36-66/463-148 +36-30/639-9062 |
Honlap | http://gyulaivarszinhaz.hu/ |
gyulaivarszinhazt-online.hu | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulai Várszínház témájú médiaállományokat. |
A Gyulai Várszínházat 1963-ban Miszlay István hívta életre Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavárának, a gyulai vár falai között. Eleinte csak nyári színház volt, ám az évtizedek alatt nemzetközileg is elismert fesztiválhellyé vált és nyáron, illetve egész évben folytat színházi és Előadó-művészeti tevékenységet
Története
[szerkesztés]A hatvanas években a szabadtéri színjátszás nagy fellendülésnek indult, ekkor fogalmazódott meg Miszlay Istvánban, aki a békéscsabai Jókai Színház főrendezője volt, hogy az akkoriban kiépülő fürdőhely – 1958-ban felújított – várában színház legyen, a nagy európai fesztiválok mintájára. A gyulai kezdeményezés a dubrovniki Nyári Játékok színházi programjának példája nyomán született 1961-1963 között. Miszlay István meggyőzte a minisztériumokat és a műemlék-felügyelőséget, hogy egy színház sem tesz kárt a történelmi épületben és végül sikerült megszereznie az engedélyeket, összekalapoznia a szükséges anyagokra valót. Ezután tizenegy éven át volt a várszínház művészeti vezetője. Az első bemutató 1964-ben – a szimbolikus jelentőségű – Victor Hugo: Hernani című drámája volt. Miszlay István nyaranta budapesti és vidéki válogatott színészekkel, békéscsabai kollégáival magyar történelmi drámákat és klasszikus vígjátékokat vitt színre. Az előadásokban dominált a vár: a történelmi kulissza, a látvány, a hangulat és az atmoszféra. Így született meg az előadást bevezető játékok ötlete: a kapu felé vezető úton fáklyával világító alabárdosok sorfala (így került közel a színházhoz és a gyulai várszínházhoz a későbbi igazgató, Gedeon József is[1]), a lovasok, az őrségváltás, vagy az előadás kezdetét jelző ágyúlövés és a város szülöttének, Erkel Ferencnek örökbecsű dallama, a Hazám, hazám felcsendülése a fanfárok hangján. 1965-től folyamatosan alakult ki az a koncepció, hogy Gyula a magyar történelmi dráma fóruma legyen. A gyulai színdarabokat az első évektől az országos magyar sajtó figyelemmel kísérte.
1973-ban Sík Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház rendezője, főrendezője lett a művészeti vezető. Előbb elsősorban kortárs, majd határon túli magyar szerzők műveit mutatta be, illetve drámapályázatokat hirdetett. 1976-tól hangverseny és folklór program is színesítette a nyári fesztivált, 1987-ben pedig nemzetközi bábfesztivált rendeztek. 1978-ra vált a Gyulai Várszínház önálló intézménnyé. Első igazgatója – haláláig – 1993-ig Havasi István volt, aki már a kezdetektől fogva bábáskodott – városi népművelési felügyelőjeként – a színház létrejöttében. 1991-re kiszorult profiljából a kortárs dráma, helyét a magas szintű klasszikus drámák, operák vették át. Mellette elindultak a Jazz – Gedeon József javaslatára, aki a rendszerváltás óta, akkor még az önkormányzat kulturális osztályvezetőjeként dolgozott[1][2] – és az első népzenei fesztiválok is. Sík Ferenc halála után Csiszár Imrét nevezték ki művészeti vezetőnek a megbízott igazgató pedig Cs. Tóth János volt.
1995-től pályázat útján került Gedeon József a Gyulai Várszínház élére és művészeti vezetőként ő állítja össze a színház programjait. Vezetése alatt a nyári évad hathetes összművészeti fesztivállá bővült, ahol 3-4 új színházi bemutatót tartanak, vendégelőadásokat hívnak a prózai és zenés színház, a táncművészet különböző műfajaiból. Koncerteket is tartanak, de megjelenik a fesztiválon a film- és a képzőművészet is. 2005-től rendezik meg a Shakespeare Fesztivált, 2006-tól a Vár Blues Fesztivált. Kétévente rendezik meg az Irodalmi Humorfesztivált és a Népzenei Fesztivált, amely utóbbi 2014-től a Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivál nevet viseli.
Fesztiválok
[szerkesztés]- Gyulai Vár Jazz Fesztivál – évente 1991-től
- Halmos Béla Népzenei és világzenei Fesztivál – 2 évente
- Irodalmi Fesztivál – 2 évente
- Westel Dixie Fesztivál – évente 1997–2006 között
- Shakespeare Fesztivál – évente 2005-től
- Vár Blues Fesztivál – évente 2006-tól
A színház igazgatói
[szerkesztés]- Miszlay István (1963–1974)
- Sík Ferenc (1974–1978)
- Havasi István (1978–1993)
- Csiszár Imre (1994–1995)
- Gedeon József (1995–2016)
- Varga Marianna (2016–2017)[3][4]
- Elek Tibor (2017–)[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b rés a présen: Alabárdos katonaként dolgoztam itt először Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója, magyarnarancs.hu - publikálva: 2013/25. szám (2013. június 20.)
- ↑ mno.hu
- ↑ Varga Marianna a várszínház új vezetője, Gyula Televízió - 2016. november 17.
- ↑ T. P. Kettős ügyvezetés a Gyulai Várszínháznál, Gyulai Hírlap - 2016. november 21-22.
- ↑ MTI: November 1-jétől Elek Tibor a Gyulai Várszínház igazgatója, barkaonline.hu - 2017. november 1.
Források
[szerkesztés]- A színház honlapja
- Gyula város intézményei Gyulai Várszínház[halott link] alapító okirata – 2012.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- napkut.hu Miszlay István Archiválva 2012. január 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bod Péter: Gyulai Várszínház Békés megye: európai múlt – európai jövő – 2003.
- Zappe László: A Gyulai Várszínház és a szabadtéri színjátszás. Az első tíz év, 1964-1973 (71. oldal) Bárka folyóirat XI. évfolyam 6. szám – 2003.
- Thuróczy Katalin: A Gyulai Várszínház „Sík-korszaka” (1973-94) (78. oldal)
- Elek Tibor: A minőségi színház és összművészeti szórakoztatás fellegvára. A Gyulai Várszínház 1995-2003 (92. oldal)
- Gedeon József: Gyulai Várszínház 40. évad Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, terasz.hu – 2004.
- Gyula város helytörténeti és információs honlapja, életrajzok; Néma B.: Havasi István – 2013. március 7.
- A Gyulai Várszínház Műsorfüzete – 2013. június 27.
- Ficsor Benedek: Értékteremtés a végeken, Magyar Nemzet – 2013. július 20.
- ↑ mno.hu: Vig György: Ahová Shakespeare színháza is önként jelentkezik Archiválva 2014. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. szeptember 7.
További információk
[szerkesztés]- Mátyás Irén: Zsámbék romjai – színház és műemlékvédelem (19-21. oldal) Szín, a Magyar Művelődési Intézet lapja 2. évfolyam 3. szám – 1997. április ISSN 1416-6925
- Erdész Ádám: A Gyulai Várszínház jubileumi évadjáról (112. oldal) Bárka folyóirat XI. évfolyam 2003. 5. szám
- Dobák Lívia: A magyar dráma szerepe a Gyulai Várszínházban] (96. oldal) Bárka folyóirat XI. évfolyam 6. szám – 2003.
- OSZK képidő adatbázis:
- Földvári Árpád: Gyulai Várszínház nézőtere oszk info – 1978
- Bajkor József: Gyulai Várszínház, Középkori vértbe öltözött lovas fogadja a vár előtt a színház látogatóit, oszk info Gyulai Várszínház, Középkori vértbe öltözött lovasok fogadják a vár előtt a színház látogatóit, oszk info MTI – 1966