Ugrás a tartalomhoz

Selymes durbincs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gymnocephalus schraetzer szócikkből átirányítva)
Selymes durbincs
Rajz a halról
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszósok (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei)
Család: Sügérfélék (Percidae)
Alcsalád: Percinae
Nem: Durbincsok (Gymnocephalus)
Bloch, 1793
Faj: G. schraetser
Tudományos név
Gymnocephalus schraetser
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

  • Acerina schraetser (Linnaeus, 1758)
  • Acerina schraetzer (Linnaeus, 1758)
  • Gymnocephalus schraetzer (Linnaeus, 1758)
  • Perca danubiensis Gronow, 1854
  • Perca schraetser Linnaeus, 1758
  • Schraitser ratisbonensium Schaeffer, 1761

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Selymes durbincs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Selymes durbincs témájú médiaállományokat és Selymes durbincs témájú kategóriát.

A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó védett faj.[1]

Elterjedése a Duna és mellékfolyóira korlátozódik. Magyarországon endemikus halfaj és az igényeinek megfelelő folyószakaszokon nagy állománysűrűséget is el tud érni. Természeti értéke nagyobb, mint a gazdasági jelentősége és egyedül a ragadozók táplálékaként játszik kisebb szerepet.

Előfordulása

[szerkesztés]

A selymes durbincs élőhelye a Duna mélyebb, homokos vagy kavicsos medrű részei, valamint a mellékfolyók alsó szakasza Bajorországtól a torkolatig. Kifejezetten sodráskedvelő magas oxigénigényű folyóvízi halfaj, a vágó durbincs és a széles durbincs mellett a leginkább reofil, hiszen állóvizekben nemigen lehet vele találkozni. Állományait a duzzasztók építése veszélyezteti, de a vízszennyezésekre nem kifejezetten érzékeny. Magyarországon több folyószakaszon már kipusztult.[2][3]

Hasonló fajok

[szerkesztés]

Jellegzetesen különbözik a többi haltól, de legközelebbi rokonai a vágó durbincs és a széles durbincs. Őket lehet hasonlónak tekinteni, bár hátúszójuk megegyező felépítését leszámítva nehéz megegyező jegyeket találni, hiszen a selymes durbincs hosszanti csíkozása egyedülálló.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

A hal teste megnyúlt, mérsékelten magas, oldalról lapított. Kis termetű testhossza 15-25 centiméter, legfeljebb 30 centiméter. Testtömege 250 gramm. 55-63 fésűs apró pikkelye van egy hosszanti sorban, oldalvonala nem teljes. Alapszíne zöldessárga, hátán és oldalán 3-4 sötétbarna, helyenként megszakadó, keskeny hosszanti csíkkal. A fej alsó felén hosszú, sekély nyálkagödröcskék vannak. Kopoltyúfedői hosszú tüskével rendelkeznek. Az elő-kopoltyúfedőkön több rövid tüske található, a mellúszó felett is erős tüske ül.[2][3][4]

Életmódja

[szerkesztés]

A selymes durbincs ritka fenékhal. A közepes méretű és a nagyobb folyók áramláskedvelő halaként ismert. Valójában azonban nem annyira az áramlás erőssége, mint inkább annak állandósága és a víztömeg nagysága a fontos számára és ezt igényli. Érdekesség, hogy a Tisza-tóban korábban gyakori volt, ugyanis valójában nem a tározótérben, hanem a rajta keresztülhaladó folyómeder áramlásában találta meg a létfeltételeit. Tápláléka bentonikus szervezetek apróbb fenéklakó állatok, férgek, apró rákok, rovarlárvák, halivadék és a víz által sodort szerves törmelék. Legjelentősebb állományai a márna- és a dévérzónára jellemzőek, de már a paduczóna alsó régiójában is előfordulhat.[4] Legfeljebb 15 évig élhet.

Szaporodása

[szerkesztés]

Hároméves korára lesz ivarérett és április - májusban ívik. Az ikrások íváskor a folyók sóderes szakaszain a mederfenékre szórják 5000-9000 darab körülbelül 1 milliméter nagyságú ikráját, amely a kavicsokhoz vagy a mederfenékhez jól tapad.[2][3]

Felhasználása

[szerkesztés]

A selymes durbincsnak nincs ipari mértékű halászata; azonban a sporthorgászok kedvelik és csalétekként is használják.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Gymnocephalus schraetser (Linnaeus, 1758). ITIS report. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
  2. a b c Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  3. a b c Dr. Györe Károly: Selymes durbincs – Gymnocephalus schraetser (Linnaeus, 1758). HAKI. [2011. szeptember 16-i dátummal az durbincs eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
  4. a b c Selymes durbincs – Gymnocephalus schraetser (Linnaeus, 1758). Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. június 18.)

További információk

[szerkesztés]