Gyepece
Gyepece (Pajistea) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bákó |
Község | Palánka |
Rang | falu |
Községközpont | Palánka |
Irányítószám | 607393 |
SIRUTA-kód | 24016 |
Népesség | |
Népesség | 24 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 4 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 924 m |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 27′ 45″, k. h. 26° 06′ 22″46.462438°N 26.106014°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 45″, k. h. 26° 06′ 22″46.462438°N 26.106014°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyepece (románul: Pajistea) csángó település Romániában, Bákó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Csíki-havasok Hárompataknak nevezett völgyében fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Gyepece a gyepű szó -ce kicsinyítővel képzett alakja.
Története
[szerkesztés]Gyepece a 18. század végén, 19. század elején itt letelepedett pásztorok telepéből alakult ki az úgynevezett gyimesi hárompataki (Kostelek, Gyepece és Magyarcsügés) települések közé tartozik.
A falu lakossága azonban mára erősen megfogyatkozott. Lakói főleg állattartásból és fakitermelésből élnek.
Neve 1913-ban Gyepecze volt, ekkor közigazgatásilag Csík vármegye Szépvizi járásához tartozott, majd 1956-tól ismét Bákó megyéhez csatolták.
1966-ban 113 lakosa volt, amelyből 93 román, 20 magyar volt. 1992-ben 41, 2002-ben 37 lakost számoltak itt össze, ameyből 33 román, 4 magyar nemzetiségű volt.
Hiedelmek, népszokások
[szerkesztés]A hárompataki csángók (Kostelek, Gyepece és Magyarcsügés lakói) közt máig fennmaradt népszokás a húsvéti tojásírás, melynek ideje nagypénteken volt.
A húsvéttal kapcsolatban maradt fenn az a hiedelem is, hogy nagycsütörtöktől kezdve kilenc csütörtökön át nem végezhetnek semmiféle mezőgazdasági munkát és a földeken sem dolgozhatnak. Azt tartják, hogy ha a hagyományt megszegnék, a jég elverné a határt.
A régi öregek emlékezete szerint nagypéntektől Húsvét vasárnapjáig még szöget beverni, kopogtatni is tilos volt, és nagypénteken fekete böjt-öt tartottak.
Források
[szerkesztés]- Illés Zoltán: Hárompatak település népesség- és akkulturáció története.
- Tomisa Ilona: Egy ismeretlen néprajzi kistáj Erdély és Moldva határán
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)