Gyakori kristálycsiga

Gyakori kristálycsiga
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca);
Osztály:	Csigák (Gastropoda);
Rend:	Stylommatophora;
Alrend:	Eupulmonata;
Család:	Oxychilidae;
Nem:	Aegopinella;
Tudományos név
	Aegopinella minor; (Stabile, 1864)
Elterjedés
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gyakori kristálycsiga témájú médiaállományokat és Gyakori kristálycsiga témájú kategóriát.

A gyakori kristálycsiga^[1] (Aegopinella minor) Európában elterjedt szárazföldi csigafaj.

Megjelenése

A csiga háza 3,1-3,5 mm magas és 6-9 (többnyire 7-8,5) mm széles. A ház lapos, élén mintha gerinc futna végig, de valójában lekerekített. 3,5-4,5 nem túl domború kanyarulatból áll; az utolsó kanyarulat szélessége kb. kétszerese az utolsó előttinek. A szájadék nem túl megnyúlt, de némileg szélesebb, mint amilyen magas. Köldöke kezdetben közepesen szűk, de az utolsó kanyarulatnál kitágul és a ház átmérőjének negyedét teszi ki. Színe halvány sárgásbarna, alul fehér.

Hasonló fajok

A mosoni kristálycsiga háza nagyobb, utolsó kanyarulat jobban kitágul, színe intenzívebb. Közeli rokonaitól csak ivarszerveinek mikroszkópos vizsgálatával lehet elkülöníteni.

Elterjedése és életmódja

A gyakori kristálycsiga Európában honos, Katalóniától (ahol egy izolált populációja él) Dél-Franciaországon és Észak-Olaszországon keresztül Közép- és Kelet-Európáig (egészen a Kaukázusig), valamint a Balkánig. A Kárpát-medencétől Dél-Lengyelországig és Beloruszig gyakori faj, de Németországban és Ausztriában veszélyeztetett. Észak-Európából és a magashegyekből (Alpok, Kárpátok) hiányzik; Svájcban 2400, Bulgáriában 1200 méterig találták meg.

A meleg és száraz élőhelyeket kedveli; réteken, legelőkön, domboldalakon, köves-füves folyópartokon, mészkő- és dolomitsziklagyepeken él. Erdőkben ritka.

Magyarországon nem védett.