Gyagyovszky Emil
| Gyagyovszky Emil | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1881. január 7. Budapest,  |
| Elhunyt | 1961. május 15. (80 évesen) Budapest, |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
| Első műve | Az utca (vers, 1906) |
| Irodalmi díjai | Munka Érdemrend (1958) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyagyovszky Emil témájú médiaállományokat. | |
Gyagyovszky Emil, született: Djatsovszky Emil Milán[1] (Budapest, 1881. január 7. – Budapest, 1961. május 15.)[2] magyar költő, újságíró, műfordító, fotós.
Élete
[szerkesztés]Törvénytelen gyermekként született, édesanyja Djatsovszky Teréz.[1] 22 éves korában az SZDP tagja lett. 1904-1912 között a Népszava munkatársa volt. 1907-ben jelent meg első verseskötete. 1909. április 17-én Budapesten feleségül vette Varga Máriát.[3] 1912-1914 között az Országos Társadalombiztosító Intézet tisztviselőjeként dolgozott. Csizmadia Sándor az ő költészetét állította követendő például Ady Endréjével szemben. Az első világháború idején orosz hadifogságba került. 1918-ban tért vissza Magyarországra. Első világháborús érdemeiért tűzharcos minősítést kapott.[4] A Horthy-korszakban alkalmi munkákból élt. 1945-ben nyugdíjba vonult. Újabb művei 1956 után jelentek meg. Válogatott verseinek gyűjteményét 1960-ban adta ki. Fordította Csehov, Makszim Gorkij, Lev Nyikolajevics Tolsztoj műveit.
Már fiatalon szociáldemokrata. Autodidakta alapon fényképezett – bár volt hivatásos fényképész barátja is, Diskay Sándor. Első szociofotói (és -riportjai) a Népszavában és a lap naptárában is megjelentek. Fényképészetét a társadalmi állapotok kritikáján túl a baloldali politikai szándékok is vezérelték.[5]
Művei
[szerkesztés]
- Az utca. Költemények; Világosság Ny., Bp., 1907
- Hadüzenet. Költemények; Világosság Ny., Bp., 1909
- Ünnepet várok. Versek; Népszava, Bp., 1912
- A polyp. Társadalmi színmű; Pallas, Bp., 1913
- A Budapesti Általános Munkásdalegylet harmincesztendős története. 1891–1921; Világosság Ny., Bp., 1921
- Gyermekdalok; Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete, Bp., 1922 (Gyermek-könyvtár)
- Kékvérűek. Szatíra egy fölvonásban; Népszava, Bp., 1924 (Szabad színpad)
- Könny és verejték. Versek; szerzői, Bp., 1928
- Őszi termés. Versek; Springer Ny., Bp., 1941
- Dércsípte bimbók; bev. Rideg Sándor; Magvető, Bp., 1960
- Én többet adtam. Válogatott versek; vál., szöveggond., előszó Szilágyi János; Szépirodalmi, Bp., 1981
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Budapest-józsefvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve 85/1881.
- ↑ Budapest VII. kerületi állami halotti anyakönyv 829/1961.
- ↑ Budapest VI. kerületi állami házassági anyakönyv 365/1909.
- ↑ Pest vm. "észak" testnevelési és népgondozó felügyelősége által 1935. ápr. 4-én 114. sz.a. kiállított igazolvány szerint.
- ↑ Albertini Béla: Budapesti szociofotók - világháborútól világháborúig, Budapesti Negyed 10. évf. 1-2. (35-36.) sz. - 2002. tavasz-nyár
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
További információk
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- A magyar irodalom története
- Komlós Aladár: A magyar szocialisztikus líra előzményei és kezdetei (MTA Nyelv- és Irod. tud. Oszt. Közl. 1957);
- Tiborc Zsigmond: A magyar szocialisztikus líra előzményei és kezdetei (Irod. tört. 1958. 2. sz.).