Ugrás a tartalomhoz

György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Györke (keresztnév) szócikkből átirányítva)

A György[1] (kiejtéseⓘ) férfinév a görög Georgiosz névből, illetve ennek latin Georgius formájából származik. Jelentése: földműves, gazdálkodó. Női párja: Georgina, Györgyi, Zsorzsett.[2]

Rokon nevek

[szerkesztés]
  • Györe:[1] a György régi magyar becenevéből önállósult[2]
  • Györk:[1] a György régi magyar becenevéből önállósult[2]
  • Györke:[1] a György régi magyar becenevéből önállósult[2]

Gyakorisága

[szerkesztés]

A 15. században a 3. leggyakoribb férfinév volt, és később is a 4-5. helyen állt. Budapesten a 19. század végén a 17., a század közepén a 6. legnépszerűbb név volt. A 20. század közepére a 9. helyen állt. 1967-ben országosan a 16., a 80-as években a 29. leggyakoribb férfinév volt.[3] Az 1990-es években a György gyakori név volt, a Györe, Györk, Györke szórványosan fordult elő, a 2000-es években a György a 60-77. leggyakoribb férfinév, a többi nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.[2][4][5]

Névnapok

[szerkesztés]

György, Györe, Györk, Györke:

Április 24-e, Szent György napja a tavasz kezdete, a kikelet ünnepe volt. Erre utal a gyerekdal:
Süss fel nap,
Szent György nap,
kertek alatt a kisbárány,
majd meg fagy.[3]

Ezen a napon hajtották ki a telelő jószágot a legelőre, ekkor szegődtek el a pásztorok, kocsisok, cselédek. Ez a nap volt a falusi tisztségviselők megválasztásának a napja is.[3]

Idegen nyelvi változatai

[szerkesztés]

Híres névviselők

[szerkesztés]

Az irodalomban

[szerkesztés]

Móricz Zsigmond A boldog ember című regényének főszereplője Joó György.

Szólások

[szerkesztés]
  • Szent György napja van nálunk, mondják azok, akik költözködnek
  • Szent György-nap után kalapáccsal se lehetne visszaverni a füvet, azaz április végén már gyorsan nő a fű
  • Húzza-vonja, mint Gyurka az ajtót, mondják az értelmetlenül tevékenykedő emberre

A népnyelvben

[szerkesztés]
  • györgytallér, amulett, amit a katonák a 16. századtól viseltek évszázadokon át, hogy megóvja őket. Az amulett ezüstpénz volt, aminek az egyik oldalán Szent György képe volt.[3]
  • gégegyurka, a nagy ádámcsutkájú ember neve[3]
  • habrinkagyuri, ruhagyuri, a rendezetlen ruhájú és beszédű ember neve[3]
  • gyurkázik, a lány, aki udvaroltat magának[3]
  • kisgyurka a kisujj neve tréfásan[3]
  • fagyurka a kulacs neve tréfásan[3]

A biológiában

[szerkesztés]
  • gyurkafa, az ördögcérna (Lycium) neve[3]
  • kevélygyurka, a rézvirág (Zinnia) neve[3]
  • gyurkószilva, egy magvaváló szilvafajta[3]
  • szentgyörgye, a gyöngyvirág Vas vármegyei neve[3]
  • szentgyörgyvirág, a gyöngyvirág neve a Dunántúl más részein[3]
  • szentgyörgyike, a tavaszi kankalin neve Eger környékén, máshol Szent György virága a neve[3]
  • gyura, gyuri, gyurka, a kakas neve sok helyen[3]
  • gyuri a kis termetű disznó neve, györgy a hízó disznó neve[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o Ladó-Bíró, 63. old.
  3. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q Fercsik-Raátz, 145. old.
  4. ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  5. ↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=György&oldid=27616068”