Gutmann Hedvig
| Gutmann Hedvig | |
| Született | 1842 |
| Elhunyt | 1921. július 24. (78-79 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
Vidor Sámuelné gelsei Gutmann Hedwig (Nagykanizsa, 1842–Nagykanizsa, 1921. július 24.), Nagykanizsa közélete meghatározó személyisége a 19. század végén és a 20. század elején. Elnöke volt a Kisdednevelő Egyesületnek, negyvenhárom éven át a Nagykanizsai Izraelita Jótékony Nőegyletnek, és társelnöke a honi ipart pártoló tulipán mozgalomnak; a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa volt.[1][2]
Élete
[szerkesztés]Az izraelita származású gelsei Gutmann család sarja, amely 1869-ban nemességet szerzett. Gutmann Hedvig atyja, a nagykanizsai születésű Gutmann Henrik (1806–1890) nemességet szerzett a gelsei előnevével együtt. Henrik 1836-ban alapította a család helyi vállalkozását, melynek keretében fa- és gabonakereskedéssel foglalkozott.[3] Később a helyi izraelita hitközség elnöke lett. Anyja, Gutmann Henrikné Strasser Nanette (1819–1878) asszony.[4]
Gutmann Hedvig férje, született Weiss Sámuel, tehetős nagykanizsai izraelita származású úr volt, aki 1881. szeptember 12-én hivatalosan a "Vidor" vezetéknevet vette fel;[5] Vidor Samu (1828–1908),[6] a Kanizsa Serfőzde Rt. alelnöke és alapítóinak egyike volt, ugyanakkor a Kanizsai bankokban igazgatósági tagként, a Nagykanizsai Kereskedők Társulatában elnökként (1867-től) tevékenykedett. 1876-tól a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara Nagykanizsai Különválasztmánya választotta elnökéül. A nagykanizsai segélyegylet szövetkezetet 1862-ben alapította, és halálakor még ennek az elnoke volt.[7] Gutmann Hedvig anyja elhunyta után 43 éven át volt az Izraelita Nőegylet "örökös elnöke" volt. 1888-ban a Nagykanizsai Szegények Tápintézetét alapította, amelyben felekezeti különbség nélkül kaptak a város szegényei ebédet. Gutmann Hedvig anyja tisztségét a Nagykanizsai Kisdednevelő Egyletben szintén örökölte és aktív tagja volt a Vöröskereszt Egyletnek, valamint a József királyi herceg Szanatórium Egyesületnek is.[8] 1904-ben Vidor Sámuelné Gutmann Hedvig asszonyt a jótékony tevékenysége miatt az uralkodó a koronás nagy érdemkereszttel tüntette ki jótékonyságáért. A keresztet Hertelendy Ferenc zalai főispán ünnepségek keretében átadta a kitüntetettnek. Az elegáns példamutató nagyasszony híres volt a magyaros szabású nagyruháiról, melyekkel hazaszeretetét fejezte ki.[9]
Nagykanizsán, 1921. július 24.-én hunyt el méhrákban 79 évesen.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)Zalavármegyei egyesülete
- ↑ familysearch.org gyászjelentések - Vidor Sámuelné Gutmann Hedvig
- ↑ Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Guttman Henrik. [2018. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Gutmann Henrikné Strasser Nanette. [2018. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Ellenőr, 1881. november (13. évfolyam, 549-603. szám)1881-11-12 / 570. szám
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Nagykanizsa - halottak - Vidor Sámuel halála - 1908. jan. 14. - 80 éves
- ↑ Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Vidor Samu. [2018. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 11.)
- ↑ Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)Kerecsényi Edit: A nagykanizsai Gutmann-család felemelkedése a nagyburzsoáziába
- ↑ "gutmann%20hedvig"&pg=172&layout=s Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)1904-11-27 / 48. szám
