Gusztáv Adolf Gimnázium

Gusztáv Adolf Gimnázium
Alapítva	1631
Alapító	II. Gusztáv Adolf svéd király
Névadó	II. Gusztáv Adolf svéd király
Típus	gimnázium iskola
Tanulólétszám	1510
Gusztáv Adolf Gimnázium Pozíció Tallinn térképén
é. sz. 59° 26′ 23″, k. h. 24° 44′ 35″59.439648, 24.743024
A Gusztáv Adolf Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gusztáv Adolf Gimnázium témájú médiaállományokat.

A Gusztáv Adolf Gimnázium (észtül: Gustav Adolfi Gümnaasium) észt középfokú oktatási intézmény. Egyike Európa legrégibb gimnáziumainak, amelyet 1631-ben alapított II. Gusztáv Adolf svéd király. Tallinn óvárosában, a Suur-Kloostri utcában (Nagy-Kolostor utca) található. Az intézményben több mint ezer diák tanul. A gimnázium az orosz uralom idején I. Miklós cár nevét viselte, a szovjet időszakban pedig 1. sz. Tallinni Középiskola néven működött. Észtország függetlenségének visszaállítása után kapta vissza a Gusztáv Adolf nevet. Napjainkig 15 néven működött az iskola.

Története

Már 1617-ben felmerült egy új iskola nyitásának gondolata. A Tallinni Városi Gyűlés és a Német Lovagrend megállapodott egy iskola létrehozásáról az egykori ciszterci kolostorban, amely a reformáció miatt egyébként is elveszítette eredeti funkcióját, és a város és a lovagrend közös tulajdonában volt. Az iskola létrehozása azonban a felek közötti viták miatt elmaradt.

Az iskolát végül Revali Gimnázium néven (latin nevén: Gymnasium Revaliense) II. Gusztáv Adolf svéd király támogatásával és jóváhagyásával alapították meg 1631. február 16-án, röviddel azután, hogy Livónia 1629-ben svéd fennhatóság alá került. Az iskolát a Szent Mihály ciszterci apácazárdához tartozó épületben nyitották meg, ahol eredetileg is tervezék. Az iskola hivatalos megnyitására 1631. június 6-án került sor. Az iskola felügyeletét a városi gyűlés négy tagjából és a lovagrend négy tagjából álló tanács felügyelte.

A gimnáziumban négy évfolyamos (prima, secunda, tertia és quarta) képzés folyt latin nyelven, ami elsősorban az egyetemi tanulmányokra való felkészítést szolgálta. Fő tantárgyak a retorika, a költészet, a latin és a görög nyelv, a héber nyelv, a matematika, a teológia és a történelem voltak. Az iskola első rektora Heinrich Vulpius (1632–1647) volt. 1633-ban Christoph Reusner nyomdát nyitott az iskolában, majd 1654-ben megalakult az iskola könyvtára. 1674–1683-ban a német zeneszerző, Johann Valentin Meder kántorként dolgozott a gimnáziumban, 1680-ban pedig hallgatók segítségével komponálta meg az első észtországi operát. Ugyancsak ebben a gimnáziumban oktatott Reiner Brockmann, akitől az első ismert észt nyelvű versek származnak.

1710-ben az északi háborúban Oroszország elfoglalta Észtországot. A háborús idők a gimnáziumi oktatásra is hátrányosan hatottak. 1716–1718 között az iskola épületében hadifoglyokat tartottak. Csak a nystadi béke után normalizálódott az oktatás. Átalakult a tananyag is, amely sokkal gyakorlatiasabbá vált. 1740–1742-ben felújították az iskola épületét. Ezután, 1745-ben egy ötödik évfolyamot is bevezettek a gimnáziumban, amely azt a célt szolgálta, hogy a diákok elsajátítsák a cirill ábécét is. 1805-ben I. Sándor cár megreformálta az oktatást és az iskola 3. osztályú kormányzósági gimnáziummá vált. A latin helyett a német lett az oktatás nyelve. Ekkor a gimnáziumot háromévfolyamosra változtatták, majd 1861-ben hétévfolyamos, 1890-ben pedig nyolcévfolyamos lett. Az 1890-es átszervezés során az iskola I. Miklós cár nevét vette fel. Az 1890-es oroszosítási politika következményeként 1892-től az orosz lett az oktatás nyelve és diákok egymás közti német beszédét is tiltották, majd 1905-ben az orosz iskolai egyenruhát is bevezették. 1910-ben egy új emelettel bővítették az iskola épületét. 1912-ben kötelezővé tették az iskolában a katonai kiképzést.

Az első világháború kezdetén katonai kórházat nyitottak a gimnáziumban. A német csapatok 1917-es előretörése miatt az iskola orosz tanári karát Nyizsnyij Novgorodba evakuálták. A magukra maradt diákok szülei új iskola létrehozását kezdeményezték, így jött létre az I. Miklós Gimnázium és a Tallinni Sándor Gimnázium összevonásával a Tallinni Városi Fiúgimnázium (Tallinna Linna Poeglaste Gümnaasium), amely nyolcévfolyamos lett és bevezették az észt nyelv oktatását is. Tallinn 1918. február–augusztus közötti német megszállása alatt a porosz oktatási rendszert vezették be a gimnáziumban, és ekkor kapta először az iskola az alapító, Gusztáv Adolf nevét.

Az 1918 novemberében elkezdődött észt szabadságharc ellehetetlenítette az oktatást. A német tanárok távoztak és a diákok egy része is a szabadságharcban vett részt. 1919. március 18-án nyitották újra az iskolát, és ekkor lett történetében először teljesen észt nyelvű iskola. Míg az általános iskolai oktatás Észtországban ingyenes volt, a középiskolák fizetősek voltak. Az igazgató Aleksis Kuusik lett. 1923-ban az iskola a Tallinni Városi Fiú Humángimnázium (Tallinna Linna Poeglaste Humanitaargümnasium) nevet kapta. Az iskolában erős nyelvoktatás volt. A német nyelv oktatása azonban háttérbe szorult, az első számú idegen nyelv az angol lett. Emellett francia, orosz és latin nyelvet tanítottak. Az iskola 1932-ben visszakapta az 1918-ban rövid ideig már használt Gusztáv Adolf nevet. Az 1930-as években a gimnáziumban már a szexuális felvilágosítás is a tananyag része volt.

Észtország 1940-es szovjet megszállása ismét jelentős változásokat hozott az iskola életében. Az 1919-ben kinevezett igazgató, Aleksisi Kuusik 1940. augusztus 19-én lemondott, helyét Karl Taev észt nyelv és irodalom szakos tanár vette át az iskola élén. Az iskolát a szovjet számozási rendszer szerint átnevezték, az új elnevezése Tallinni 1. sz. Középiskola lett. Eltörölték a tandíjakat, a szovjet ideológiai nevelés került a középpontba és orosz nyelvűvé alakították az oktatást. 1941. február 16-án Vassili Peetet nevezték ki igazgatónak, aki a kommunista ideológia támogatója volt.

Amikor 1941 őszén a német csapatok elfoglalták Tallinnt, Vassili Peet igazgatót a saját tanítványai végezték ki. A német megszállás alatt visszaállították a két világháború közötti észt oktatási rendszert, és a gimnázium újra fizetős lett. 1941–1944 között az iskola igazgatója ismét Aleksis Kuusik volt. Az oktatásban az első idegen nyelv a német, a második az angol volt. 1941. augusztus 28-tól az iskola épületében német katonák (vasúti utászok) és az Észt Légió egységei költöztek, emiatt a gimnáziumi oktatás más helyszíneken folytatódott. Az 1941–1942-es tanévet a Tartui sugárút 44. sz. alatti épületben, az 1942–1943-as oktatási évet a Sakala utca 51. szám alatti épületben töltötték, majd az 1943–1944-es tanév először a tallinni Reáliskolában, később Narvában, a Jakob Westholm Gimnázium épületeiben folyt. 1944. március 25-én a háborús események miatt beszüntették a tanítást, bár az már az Észtország elleni márciusi bombatámadások miatt március 11-től akadozott.

Miután a Vörös Hadsereg 1944. október 23-án ismét megszállta Észtországot, és a második világháború harcai véget értek Észtországban, a gimnázium visszaköltözött az eredeti tallinni épületébe. A háború után Helmi Jürgenstein lett az új igazgató.

1945-től az iskola 11 osztályos lett és 1. sz. Tallinni Középiskola lett a neve. Az iskolában csak észt nyelv oktatás folyt. 1950-től az addigi fiúiskolába már lányokat is felvettek. 1967-ben elemi szintű francianyelv-oktatás kezdődött, majd 1975-től speciális matematikai és fizikai osztályok is indultak.

1982-ben Ain Siimannt nevezték is az iskola igazgatójának. Ő az iskola eddigi történetében a leghosszabb ideig az intézmény élén álló vezetője, aki 23,5 évet töltött el igazgatóként.

Észtország függetlenségének visszaállítása után, 1991-től az iskola visszakapta a Gusztáv Adolf nevet. Az iskolában elkezdődött a svéd nyelv oktatása is. 1992-ben a svéd királyi pár is meglátogatta a gimnáziumot.

Források

• Ajatelg – Gustav Adolfi Gümnaasium (észt nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
• Ajalugu – Gustav Adolfi Gümnaasium (észt nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)