Ugrás a tartalomhoz

Gustaf de Laval

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gustaf de Laval
Született1845. május 9.[1][2][3][4][5]
Orsa församling[6][1][7][2][8]
Elhunyt1913. február 2. (67 évesen)[1][9][10][4][5]
Oscar Parish[1][10][8]
Állampolgárságasvéd
HázastársaIsabel Amalia Grundahl (1874. augusztus 18. – nem ismert)[1][8]
Foglalkozása
Tisztsége
  • member of the Second Chamber (1888–1890)
  • member of the First Chamber (1894–1902)
Iskolái
KitüntetéseiGrashof Commemorative Medal (1904)
Halál okavastagbélrák és végbélrák
SírhelyeNorra Bregravningsplatsen (1915. június 1., Kvarter 21B, gravnummer 113)[11][12]
Gustaf de Laval aláírása
Gustaf de Laval aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gustaf de Laval témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Az egykori De Laval gőzturbina gyár Nackában Stockholm mellett. Jelenleg konferenciaközpont
Laval-turbina 1888-ból. Deutsches Museum, München

Gustaf Patrik de Laval (Orsa, Dalarna megye, 1845. május 9. – Stockholm, 1913. február 2.) svéd mérnök, feltaláló, aki jelentősen hozzájárult a gőzturbina és a tejszeparátor kifejlesztéséhez.

Pályafutása

[szerkesztés]

Gustaf de Laval Orsában született, a svéd Dalarna tartományban. 1863-ban beiratkozott a Stockholmi Technológiai Intézetbe (mely később Királyi Technológiai Intézet lett), ahol 1866-ban gépészmérnökként végzett, majd 1867-től az Uppsalai Egyetemen folytatta tanulmányait, és itt 1872-ben vegyészi doktorátust szerzett.

1887-ben egy kis gőzturbinát épített annak igazolására, hogy ilyen gépek készíthetők ebben a nagyságban, majd 1890-ben kifejlesztett egy fúvókát, mellyel megnövelte a turbinába belépő gőz sebességét. Ezt az először szűkülő, majd bővülő fúvókát, mellyel a hangsebességnél nagyobb közegsebességet lehet elérni, azóta Laval-fúvókának hívják a svéd feltaláló után és ma is széleskörűen alkalmazzák, például a rakétamotoroknál.

Gőzturbinái több igen jelentős újítást tartalmaztak, melyekből csak egy volt a Laval-fúvóka. A Laval-turbina egyfokozatú akciós gőzturbina volt, melynek forgórésze egyetlen tárcsából, melyre a turbinalapátok voltak erősítve, és hosszú, rendkívül vékony tengelyből állt. A turbina fordulatszáma 15 000-30 000 1/perc volt, amelyet a meghajtott gépek kisebb fordulatszáma miatt nyílfogazású fogaskerekes hajtómű csökkentett. A turbinatengely olajkenésű hidrodinamikus csapágyakban forgott. Laval forgórésze az első volt a világon, mely kritikus fordulatszáma felett üzemelt. Az első tipikus Laval-turbinák 5-10 LE teljesítményt adtak le.

Ugyancsak Laval nevéhez fűződik a gyorsan forgó, egyenszilárdságú tárcsa feltalálása is. Ilyen tárcsákat alkalmazott gőzturbinájában, melyekre a turbinalapátok voltak erősítve. A gyorsan forgó tárcsákon a centrifugális erő igen nagy igénybevételeket jelent. Laval sugárirányban elkeskenyedő keresztmetszetű tárcsát alkalmazott, amely alakját úgy választotta meg, hogy a benne ébredő mechanikai feszültség a tárcsa minden pontján közel azonos legyen, vagyis egyenszilárdságú tárcsát alakított ki.

Laval első turbináinak üzeme alatt észlelte, hogy a csapágyakat kenő olajat a tömítetlenségeken kifúvó gőz szennyezi. Miután több módszert is kipróbált, azt tapasztalta, hogy a gőzemulziótól az olajat legcélszerűbb centrifugával tisztítani, ezért olajcentrifugát is kifejlesztett, melyet azután több más célra is felhasznált.

De Laval ugyancsak fontos eredményeket ért el a tejipari gépek fejlesztésében. Elkészítette az első tejszeparátort és az első fejőgépet, melyet 1894-ben szabadalmaztatott. A kereskedelemben kapható első fejőgépet az általa alapított vállalat hozta forgalomba 1918-ban, már halála után. Oscar Lammal megalapította az Alfa Laval vállalatot 1883-ban, melyet először „AB Separator”nak hívtak, mai nevét 1963-tól használja.

1991-ben a vállaltról leválasztották az Alfa Laval Agri céget, amikor a vállalatot felvásárolta a Tetra Pak csoport, ez a gyár tejipari és mezőgazdasági gépeket gyártott. Amikor az Alfa Lavalt eladták, az Alfa Laval Agri továbbra is a Tetra Pak tulajdonában maradt és a DeLaval nevet vette fel a cég alapítójának tiszteletére.

Gustaf de Lavalt a stockholmi Norra begravningsplatsenben temették el.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e Carl Gustaf Patrik de Laval (svéd nyelven)
  2. ↑ a b Orsa kyrkoarkiv, Dalarnas län, Födelse- och dopböcker, SE/ULA/12919/C/6 (1833-1862), bildid: C0013596_00091. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
  3. ↑ Oscars kyrkoarkiv, Död- och begravningsböcker, SE/SSA/6025/F I/2 (1912-1916), bildid: 00030170_00039, sida 38. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
  4. ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
  5. ↑ a b GeneaStar
  6. ↑ Swedish Census 1910 (svéd nyelven). National Archives of Sweden. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  7. ↑ Swedish Census 1880 (svéd nyelven). National Archives of Sweden. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  8. ↑ a b c Two-Chamber Parliament 1867–1970., 2022. január 10., de Laval i Stockholm, C Gustaf P, svéd, 129, sj9PGLAlnmUAAAAAABfNXA, 1
  9. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. ↑ a b Oscars kyrkoarkiv, Död- och begravningsböcker, SE/SSA/6025/F I/2 (1912-1916), bildid: 00030170_00039, sida 38. (Hozzáférés: 2019. május 12.)
  11. ↑ De Laval, KARL G. P.. Svenskagravar.se. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
  12. ↑ Sten nr 454 – Gustaf De Laval. norrabegravningsplatsen.se. (Hozzáférés: 2017. május 6.)

További információk

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gustaf_de_Laval&oldid=27229714”