Ugrás a tartalomhoz

Gulyás István (pedagógus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gulyás István
Született1867. március 29.
Tiszadob
Elhunyt1941. augusztus 13. (74 évesen)
Debrecen
Nemzetiségemagyar
GyermekeiGulyás Pál
Foglalkozásapedagógus,
irodalomtörténész,
tankönyvíró
SírhelyeDebreceni köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Gulyás István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gulyás István (Tiszadob, 1867. március 29.Debrecen, 1941. augusztus 13.) magyar pedagógus, irodalomtörténész és tankönyvíró, Gulyás Pál költő apja.

Élete

[szerkesztés]

Gulyás István 1867. március 29-én született Tiszadobon. Főiskolai tanulmányait a sárospataki teológián kezdte, majd 1889–1893 között a budapesti egyetemen szerzett magyar-latin szakos tanári diplomát és bölcsészdoktori oklevelet.

1892-ben Nagykőrösre került, ahol a nagykőrösi református főgimnázium tanára lett. Innen Debrecenbe került, ahol 1893-tól a debreceni kollégium főgimnázium tanára, 1893-ban pedig Móricz Zsigmond osztályfőnöke volt.

A Tanácsköztársaság bukása után elvesztette állását. Később az Iparostanonc Iskola igazgatója lett.

Debrecenben érte a halál 1941. augusztus 13-án.

Munkássága

[szerkesztés]

Irodalmi téren széles körű munkásságot fejtett ki. 1891–92-ben az Egyetemi Lapok segédszerkesztője, a Debrecen című lapnak éveken át színházi referense volt.

A Magyar Tudományos Akadémia Nagy Szótárának munkatársa is volt, e mű számára a régebbi magyar irodalom számos emlékét dolgozta fel.

A debreceni református főgimnázium millenniumi Évkönyve számára összeállította a régi debreceni tanárok életéről és a debreceni főiskola régibb tankönyvirodalmáról szóló fejezeteket. Számos tankönyv szerzője volt.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A pisoi levél (Horatius: Arspoeticajának) magyar fordításairól (Budapest, 1892)
  • A határozók rendszere középiskolai magyar nyelvtanításunkban (Debrecen, 1897)
  • Imre Sándor emlékezete (Debrecen, 1901)
  • A finnekről (Debrecen, 1903)
  • Egy latin nyelvű régi magyar nyelvtan (Debrecen, 1908)
  • Emlékezés Arany Jánosról (Debrecen, 1920)
  • Önéletrajz (részlet, Kelet Népe 1942)
  • Bevonulás Patakra (önéletrajzi részlet, Alföld 1963)

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon