Ugrás a tartalomhoz

Gulácsi László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gulácsi László
SablonWikidataSegítség

Gulácsi László (1957) az MTA doktora,[1] tudományos rektorhelyettes, professzor, egyetemi tanár, Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON) és Innovációs Központ (EKIK), Óbudai Egyetem, Budapest,[2] ÓE Innováció Menedzsment Doktori Iskola, vezető.[3]

Diplomák, végzettségek

[szerkesztés]

Gulácsi László orvos (Debreceni Orvostudományi Egyetem), szakorvos (társadalomorvostan), valamint matematikai közgazdaságtan, szociológia (Budapesti Corvinus Egyetem, korábban Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem), programozó matematika (Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen), valamint egészségügyi közgazdaságtan terén (MSc) szerzett egyetemi oklevelet (York University).[4]

Tudományos Fokozatok

[szerkesztés]

A következő egyetemek PhD fokozataival rendelkezik:
- Medical Faculty, University of Amsterdam
- Budapesti Corvinus Egyetem (korábban Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem),
- Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, és a
- Debreceni Orvostudományi Egyetem.
A Pécsi Tudományegyetemen habilitált 2007-ben.
MTA doktora fokozatot szerzett 2017-ben [5]

Szakmai tagságok és tapasztalatok

[szerkesztés]

A Budapesti Corvinus Egyetemen 2018-2019 között tudományos rektorhelyettes, az Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék alapító tanszékvezető egyetemi tanára (2013-2020), valamint az Egészség-gazdaságtani és Technológiai Kutatóközpont alapító vezetője (2002-2013). A Kutatóközpont az 1998-ban alapított HunHTA (Hungarian Health Technology Assessment) 'jogutódjaként' alakult meg amely az első HTA kutató intézmény volt a Közép Kelet Európai régióban, és Európában is az elsők között alakult. A Magyar Közgazdasági Társaság Egészség- és Egészségügy-gazdaságtan Szakosztályának alapító elnöke 2010-2015. Az European Journal of Health Economics (IF:3.1),[6] szerkesztő bizottságának tagja és az Orvosi Hetilap (IF: 0,6) rovatgondozó munkatársa.[7] Az MTA Gyógyszerésztudományi Állandó Bizottság tagja.[8]

Kutatási projektek

[szerkesztés]

2024-ig 18 esetben vett részt Európai Bizottság által finanszírozott kutatásokban (Framework programok, FP6, FP7, H2020), ezeknek kutatásvezetője, koordinátora vagy résztvevője volt. 2024-ben futó projektek:

  • Innovatív és digitális egészségipari technológiák fejlesztése és értékelése; Tématerületi Kiválóság Program, kutatásvezető (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból megvalósuló projekt, (TKP2021-NKTA-36).[9]
  • Changes in the Socio-economic Burden of Epidermolysis Bullosa in Europe, BUR-EB;[10] kutató (Az EU Horizon 2020 kutatási és innovációs program által támogatott European Joint Programme on Rare Diseases COFUND-EJP N825575 támogatásával, hazai résztvevőként az NKFIH támogatásával, 2019-2.1.7-ERA-NET).

Egészségügyi Technológiaelemzési Projectek

[szerkesztés]

Az eddigiekben közel 40 Egészségügyi Technológiaelemzést (Health Technology Assessment) elemzést végzett és publikált kollegáival, jórészt az immunmediált betegségek területén, különös tekinettel a rheumatoid arthritis, juvenilis idiopathias arthritis, arthritis psoriatica, spondylitis ankylopoetica, systemas sclerosis, scleroderma, sclerosis multiplex, psoriasis, Crohn betegség, ulcerativ colitis terápiájában alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatosan. Ezen kívül más fontos neurológiai, urológiai, kardiológiai és bőrgyógyászati, érsebészeti területeken is végzett egészségügyi közgazdaságtani elemzést és technológia elemzést, például perifériás obliteratív verőérbetegek, jóindulatú prosztata megnagyobbodás, prosztatarák, inkontinencia, felnőttkori figyelemzavar/hiperaktivitás, stroke, miokariális infarktus, cukorbetegség, epilepszia, dementia, neuropathia, Parkinson kór, felfekvés, kórházi infekciók, digitális biomarkerek, mesterséges intelligencia gyermekkori 1-es tíőusú cukorbetegségbe, beültethető orvostechnikai eszközök. Legfontosabb eredményei a technológia elemzési területen a biológiai szerek és a biohasonlók elemzése. Ez utóbbi szerek esetén tevékenyen és sikeresen részt vett a biohasonló szerekkel kapcsolatos egészségügyi közgazdaságtani kutatásokban és ezen szerek Európai országokban történő befogadásában. A biohasonló szerekkel kapcsolatos kutatási eredményeiket 2014-ben, guest editorként szerkesztett European Journal of Health Economics Supplementumban tette közzé.[11] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, hatálya alá tartozó orvostechnikai eszközök (European Medical Device Regulation-MDR) egészségügyi technológiai elemzésével 2017-óta foglalkozik.[12]

Publikációk

[szerkesztés]

Összesen 775 tudományos közleményt, 16 könyvet, 78 könyvfejezetet és további 64 tudományos művet publikált az egészségügyi közgazdaságtan, technológiaelemzés, népegészségügy és minőségfejlesztés terén. IF: 426,963 (kiemelt szerzős: 124,423); MTMT Citáció: 4938 (független 3484), Hirsch index (MTMT) 36;[13] GoogleScholar Citációk 6688, Hirsch index: 49.[14] Publikációs tevékenység 2018-2022 között (5 év): D1=32; Q1=13; Q2=7; Q3=6; Q4=2; összesen: 60. Eddig 8 sikeres Ph.D. tézis témavezetője volt. További részletek: https://hecon.uni-obuda.hu/

Publikációs lista (MTMT)

[szerkesztés]

Legsikeresebb kutatások

[szerkesztés]

Magyarország

[szerkesztés]

Kutatási eredményei és egészségügyi technológiaelemzési jelentései jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a biológiai betegségmódosító (disease-modifying antirheumatic drugs – DMARDs) terápiák (infliximab, etanercept, tocilizumab, rituximab, abatacept) bekerültek Magyarországon a közfinanszírozásba és a rheumatoid arthritisben, juvenilis rheumatodi arthritisben, arthritis psoriaticaban, Crohn betegségben, ulcerativ colitisben és psoriasisban szenvedő betegek hozzájutottak a megfelelő terápiához.

Gulácsi László 2000-ben megalapította a régió első Egészségügyi Technológiaelemzési kutatóközpontját (HunHTA) Corvinus Egyetemen, amely közel 40 technológiaelemzést végzett a különböző szakterületeken (reumatológia, gasztroenterológia, neurológia, urológia, ortopédia, belgyógyászat, kardiológia).

Nemzetközi

[szerkesztés]

Kutatási eredményei igen lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy a biológiai betegségmódosító terápiák (disease-modifying antirheumatic drugs – DMARDs) biohasonló készítményei egész Európában viszonylag egész gyorsan bekerültek a gyakorlatba, közfinanszírozásba. A biológiai és biohasonló szerekkel kapcsolatosan az immunmediált megbetegédések indikációkban végzett legfontosabb publikációi.[15][16][17][18] [19][20][21][22] [23][24][25][26] [27][28][29][30]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Hungarian Doctoral Council
  2. László Gulácsi, DSc
  3. Innováció Menedzsment Doktori Iskola
  4. University of York
  5. A krónikus immunológiai betegségek egészségügyi közgazdaságtani és technológiaelemzési vizsgálata
  6. The European Journal of Health Economics
  7. Orvosi Hetilap
  8. Az MTA köztestületének tagjai GULÁCSI LÁSZLÓ
  9. TKP 2021-2025
  10. https://www.bur-eb.com
  11. The European Journal of Health Economics
  12. MDR
  13. Gulácsi László (Orvostudomány)
  14. google scholar profile
  15. Biosimilars for the management of rheumatoid arthritis: economic considerations
  16. Treatment preferences of originator versus biosimilar drugs in Crohn’s disease; discrete choice experiment among gastroenterologists
  17. A budget impact model for biosimilar infliximab in Crohn’s disease in Bulgaria, the Czech Republic, Hungary, Poland, Romania, and Slovakia
  18. Use of biologics for psoriasis in Central and Eastern European countries
  19. Biological therapy in inflammatory bowel diseases: Access in Central and Eastern Europe]
  20. The changing landscape of biosimilars in rheumatology
  21. Patients’ access to biological therapy in chronic inflammatory conditions; per capita GDP does not explain the intercountry differences
  22. Perceived Risks Contra Benefits of Using Biosimilar Drugs in Ulcerative Colitis: Discrete Choice Experiment among Gastroenterologists
  23. Cost-effectiveness of biological treatment sequences for fistulising Crohn’s disease across Europe
  24. Cost-utility of biological treatment sequences for luminal Crohn’s disease in Europe
  25. Economic evaluations of interventions to prevent healthcare-associated infections – literature review
  26. Biosimilars for the Management of Inflammatory Bowel Diseases: Economic Considerations
  27. The Rituximab Biosimilar CT-P10 in Rheumatology and Cancer: A Budget Impact Analysis in 28 European Countries
  28. EQ-5D studies in musculoskeletal and connective tissue diseases in eight Central and Eastern European countries: a systematic literature review and meta-analysis
  29. Long-Term Efficacy of Tumor Necrosis Factor Inhibitors for the Treatment of Methotrexate-Naïve Rheumatoid Arthritis: Systematic Literature Review and Meta-Analysis
  30. Long-term efficacy and cost-effectiveness of infliximab as first-line treatment in rheumatoid arthritis: systematic review and meta-analysis

Források

[szerkesztés]