Guillaume Caoursin
Guillaume Caoursin | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1430 Douai |
Elhunyt | 1501 (71 évesen) Rodosz |
Ismeretes mint | történetíró |
Nemzetiség | rodoszi |
Pályafutása | |
Szakterület | történettudomány |
Jelentős munkái | Descriptio obsidionis Rhodiae |
A Wikimédia Commons tartalmaz Guillaume Caoursin témájú médiaállományokat. |
Guillaume Caoursin (Douai, 1430 – 1501) negyven éven át szolgálta a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrendet Rodoszon. Alkancellár és több nagymester titkára volt, híressé az 1480-as oszmán ostrom történetét megörökítő munkája tette.[1]
Pályafutása
[szerkesztés]Caoursin tanulmányait Párizsban végezte, járatos volt a kontinens humanista tudományában. Később a johannita rend világi alkalmazottja volt. Titkárként szolgálta Piero Raimondo Zacosta, Giovanni Battista Orsini és Pierre d’Aubusson nagymestert.[2]
A Descriptio obsidionis Rhodiae című latin nyelvű munkáját már az ostrom évében, 1480-ban kiadta Ernst Ratdolt. A beszámolónak óriási sikere volt Nyugat-Európában, 1500-ig hét további latin nyelvű kiadást ért meg, valamint lefordították dánra, angolra, olaszra és németre. Műve alapján készült egy másik résztvevő, Ademar Dupuis Le siège de Rhodes című visszaemlékezése.[2]
A feltételezések szerint Caoursin írta Pierre d’Aubusson beszámolóját is (Relatio obsidionis Rhodie) a pápának.[2] A szöveg elkészültét a johanniták támogatták, így Caoursi írása lett a rend hivatalos beszámolója az 1480-as ostromról.[3] A szöveg egyik nyilvánvaló szándéka az volt, hogy segítsen pénzt gyűjteni a rendnek Rodosz helyreállításához.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Preface: Theresa M. Vann és Donald J. Kagay. Hospitaller Piety and Crusader Propaganda: Guillaume Caoursin's Description of the Ottoman Siege of Rhodes, 1480. Ashgate Publishing Limited (2016). ISBN 978-0-7546-3741-7
- ↑ The Janissary Archives: Theresa M. Vann és Donald J. Kagay. Obsidionis Rhodiae (1480) by Guillaume Caoursin. The Janissary Archives (2015. október 28). Hozzáférés ideje: 2020. július 17.