Guibemantis depressiceps

Guibemantis depressiceps
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Kétéltűek (Amphibia);
Rend:	Békák (Anura);
Alrend:	Neobatrachia;
Család:	Aranybékafélék (Mantellidae);
Alcsalád:	Mantellinae;
Nem:	Guibemantis;
Faj:	G. depressiceps;
Tudományos név
	Guibemantis depressiceps; (Boulenger, 1882)
Szinonimák
szinonímák
	Rhacophorus depressiceps Boulenger, 1882; Rhacophorus mocquardi Boulenger, 1896; Mantidactylus acuticeps Ahl, 1929; Mantidactylus (Mantidactylus) acuticeps — Ahl, 1931; Rhacophorus (Rhacophorus) depressiceps — Ahl, 1931; Rhacophorus (Rhacophorus) mocquardti — Ahl, 1931; Boophis depressiceps — Guibé, 1947; Boophis mocquardi — Guibé, 1947; Mantidactylus mocquardi — Guibé, 1975; Mantidactylus depressiceps — Guibé, 1975; Mantidactylus (Guibemantis) depressiceps — Dubois, 1992; Guibemantis (Guibemantis) depressiceps — Vences & Glaw, 2006;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Guibemantis depressiceps témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Guibemantis depressiceps témájú médiaállományokat és Guibemantis depressiceps témájú kategóriát.

A Guibemantis depressiceps a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Madagaszkár endemikus faja. A sziget keleti részén, a tengerszinttől 1200 m-es magasságig honos.^[1]

Megjelenése

Közepes méretű Guibemantis faj. A hímek testhossza 32–45 mm, a nőstényeké 35 mm körüli. Háti bőre sima, színe változatos, gyakran hosszanti sötétbarna csíkkal.^[2]

Természetvédelmi helyzete

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési területe nagy, élőhelyének módosulásához jól alkalmazkodik, bár teljesen nyílt területeken nem képes fennmaradni, populációja nagy számú. Több védett területen is megtalálható. Erdei élőhelyének területe csökkenő tendenciát mutat a mezőgazdaság, a fakitermelés, a szénégetés, az invázív eukaliptuszfajok terjeszkedése, a legeltetés és a lakott területek növekedése következtében. Élőhelyét a tetők borításához használt Pandanus levelek gyűjtése is rombolja.^[1]

Jegyzetek

↑ ^a ^b * Nussbaum, R., Cadle, J. & Vences, M. 2004. Mantidactylus depressiceps. Downloaded on 15 April 2020.
↑ Glaw, F., and Vences, M. (2007). Field Guide to the Amphibians and Reptiles of Madagascar. Third Edition. Vences and Glaw Verlag, Köln

Források

Boulenger, 1882 : Catalogue of the Batrachia Salientia s. Ecaudata in the collection of the British Museum, ed. 2, p. 1-503 (eredeti publikáció)
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. április 15.)
↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. április 15.) (angolul)
A Guibemantis depressiceps az Amphibiaweb oldalon
Amphibian Species of the World 6.0

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Nussbaum-1] * Nussbaum, R., Cadle, J. & Vences, M. 2004. Mantidactylus depressiceps. Downloaded on 15 April 2020.

[2] Glaw, F., and Vences, M. (2007). Field Guide to the Amphibians and Reptiles of Madagascar. Third Edition. Vences and Glaw Verlag, Köln

[1]

[2]