Guglielmo Ferrero

Guglielmo Ferrero
Élete
Született	1871. július 21. Portici
Elhunyt	1942. augusztus 3. (71 évesen) Mont-Pèlerin Vaud kanton
Sírhely	Cimetière des Rois
Nemzetiség	olasz
Házastársa	Gina Lombroso
Gyermekei	Leo Ferrero
Kitüntetései	a Strasbourgi Egyetem díszdoktora (1922)
Guglielmo Ferrero aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Guglielmo Ferrero témájú médiaállományokat.

Guglielmo Ferrero (Portici, 1871. július 21. – Mont-Pèlerin, Vaud kanton, 1942. augusztus 3.) olasz író, történész, szociológus.

Pályafutása

Történeti szociológiai, filozófiai és büntetőjogi tanulmányokat végzett, majd Párizsban, Dél-Amerikában és az Amerikai Egyesült Államokban felolvasásokat tartott új történelmi módszeréről. Az első világháború után a firenzei egyetem tanára lett. A fasizmust elítélte és emigrációba vonult, Genfben élt, a Genfi Egyetem tanára volt. Bernben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

Róma tündökléséről és hanyatlásáról (Grandezza e decadenza di Roma, 1902–1907) és az ókori civilizáció bukásáról írt műveiben (amelyek magyarul is megjelentek, 1913–1916, 1924) szakít a régi történetírói iskola módszereivel: nagy súlyt helyez a pontos adatgyűjtés, a megírás kifejező módja és olvashatósága (érdekessége) mellett a szociális és gazdasági tényezők jelentőségére és elemzésére. Lombrosóval együtt nagyobb tanulmányt írt a bűnöző és prostituált nőről (La donna delinquente, 1903).

Egyéb munkái: Europa giovanne (1897), Militarismo (1898), A Caesarok hitvesei (magyarul is megjelent). Az első világháború alatt és után élénk publicisztikai munkásságot fejtett ki (Demokrácia vagy terror); nagyobb tanulmányokat írt az olaszországi diktatúráról, a latin géniuszról. A háború után több munkájában támadta a versailles-i szerződést és harcolt a nemzetek együttműködéséért (La tragedia della pace, 1923; L'unité du monde, 1927). La terza Roma: la rivolta del figlio (A harmadik Róma) című regénye az első világháború előtti Olaszország életét írja le, hatalmas, regényes történet keretében.

Magyarul megjelent művei és kiadásaik

• A caesarok hitvesei; ford. Sebestyén Károlyné; Athenaeum, Budapest, 1913
• Róma nagysága és hanyatlása, 1-6.; ford. Lakatos László, Lendvai István; Révai, Budapest, 1914–1916
  • A világhóditó Róma; ford. Lakatos László, bev. Pogány József; Révai, Budapest, 1914
  • Julius Caesar; Budapest (Réva, 1914)
  • A Római Köztársaság elbukása (Révai, 1914)
  • Antonius és Cleopatra (Révai, 1914)
  • Augustus köztársasága (Révai, 1916)
  • A római világbirodalom (Révai, 1916)
• Az ókori civilizáció bukása; ford. Schmidt József; Pantheon, Budapest, 1924
• A harmadik Róma, 1-2.; ford. Révay József; Genius, Budapest, 1927
• Az ókori civilizáció bukása; ford. Schmidt József, szöveggond. Galántai Zoltán; Holnap, Budapest, 1993
• Kaland. Bonaparte Itáliában, 1796–1797; ford. Bibó Judit; Osiris, Budapest, 2000
• A hatalom. A legitimitás elvei a történelemben; ford. Járai Judit, előszó Ferenczi László; Kairosz, Szentendre, 2001
• Újjáépítés: Talleyrand Bécsben, 1814–1815; ford. Bibó Judit; Osiris, Budapest, 2002
• A világ egysége; ford. Réz Mihály; JATEPress, Szeged, 2016

Források

• Madzsar József szerk.: Társadalmi Lexikon (Budapest, 1928) 179. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 1.)
• Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938) 2417-2418. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 1.)
• Uj Lexikon 3. FER-IRA (Budapest, 1936) 1235. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 1.)
• Tolnai Új Világlexikona 5. Fel-Gőz (Budapest, 1926) 40. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 1.)
• Reggeli Magyarország. adt.arcanum.com, 1942. augusztus 7. (Hozzáférés: 2022. június 1.)
• Alkotói adatlapja Moly.hu
• Guglielmo Ferrero könyvei Lira.hu
• Guglielmo Ferrero Encyclopædia Britannica (angolul)

További információk

• Guglielmo Ferrero művei Gutenberg.org (angolul)