Guadarrama-alagút
| Guadarrama-alagút | |
 | |
| Elhelyezkedése | Spanyolország |
| Funkció | vasúti alagút |
| Teljes hosszúság | 28 407 m 28 418 m |
| Keresztezett akadály | Sierra de Guadarrama |
| Vasútvonal | Madrid–Valladolid nagysebességű vasútvonal |
| Vágányok száma | 2 |
| Nyomtáv | 1435 mm |
| Építés kezdete | 2002 |
| Átadás ideje | 2007 december 22. |
| Üzemeltető | Adif |
 Guadarrama-alagút
Pozíció Spanyolország térképén
| |
 é. sz. 40° 49′ 47″, ny. h. 3° 53′ 53″40.829613°N 3.898119°WKoordináták: é. sz. 40° 49′ 47″, ny. h. 3° 53′ 53″40.829613°N 3.898119°W | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Guadarrama-alagút egy 28 km hosszú, kétcsöves, kétvágányú vasúti alagút Spanyolországban a Madrid–Valladolid nagysebességű vasútvonalon a Sierra de Guadarrama hegység alatt. A nyugati cső 28 407, a keleti pedig 28 418 méter hosszú, így ha nem számoljuk a madridi metró 12-es alagútját, akkor ez a leghosszabb alagút az országban.
Az alagútban csak a spanyol nagysebességű AVE motorvonatok közlekednek.
Az építkezést 2002-ben kezdték el, a forgalom 2007 december 22-én indult meg rajta. Az építkezés költsége 1,919 milliárd euró volt, melyet 70%-ban az Európai Unió fedezett.
Építése
[szerkesztés]a Guadarrama-alagutat a tágabb értelemben vett Madrid-León nagysebességű vasútvonal legjelentősebb mélyépítési munkájaként tervezték, amely a főváros és Spanyolország északi és északnyugati részének nagyvárosai közötti, akár 350 km/órás sebességű vonatközlekedést teszi lehetővé.[1] A Miraflores de la Sierra és Segovia települések között húzódó alagút útvonalát a Guadarrama hegység védett területével fedték le. Építésének idején, a XXI. század első évtizedében a Guadarrama-alagutat az Administrador de Infraestructuras Ferroviarias (ADIF) Spanyolország legnagyobb mélyépítési projektjeként jellemezte.[2][3]
Egy pár különálló csőből áll, amelyek egymással párhuzamosan futnak, egymástól 30 méter távolságban a középvonaltól.[4] Mindegyik cső 8,50 m belső átmérővel rendelkezik, és számos keresztjárat kapcsolja össze őket 250 méterenként a teljes hosszában, amelyeket vészhelyzet esetére szántak.[1][2] Az alagutakat körülvevő geológia nagyrészt vulkáni és metamorf kőzetekből, például gneiszből és gránitból áll; e kőzetformációk tektonikai tulajdonságai jelentős szerkezeti kihívásokat jelentettek a projekt számára.[4] További bonyodalmakat okozott az a kikötés, hogy az alkalmazott építési módszerek a lehető legkisebb környezeti hatást eredményezzék.[2]
A Guadarrama-alagút építése 2002. szeptember 28-án hivatalosan is megkezdődött. A fúráshoz négy "dupla pajzsos" alagútfúró gépet (TBM) választottak, amelyek kialakítását kifejezetten a helyi geológiához igazították.[4] A környezeti hatások minimalizálása érdekében az építési folyamat során nem alkalmaztak közbenső építkezési helyszíneket, ami ritkaság volt egy ilyen hosszúságú, nagysebességű alagút esetében.[5] A talaj viszonylag állandónak bizonyult, különösen a keménység tekintetében, a fúrási folyamat során jellemzően napi 16 méteres sebességgel haladtak előre. Az alagutat előregyártott cement voissoirs, gyűrű alakú támaszokkal bélelték ki, amelyet a helyszínen gyártottak, némi kitermelt anyag felhasználásával.[6][7]
2005. május 5-én sikerült áttörni a keleti alagutat, amelynek alkalmából Magdalena Alvarez közmunkaügyi miniszter elnökletével ünnepélyes megnyitót tartottak. Egy hónappal később a nyugati alagútban is megtörtént az áttörés.[2] E mérföldkövek után megkezdődött az alagutak felszerelése, amely magában foglalta a vasúti infrastruktúra és a támogató rendszerek telepítését. A biztonsági funkciók közé tartozott egy helyszíni irányítóközpont a rendszer teljesítményének és a környezeti feltételek ellenőrzésére, egy külön vészhelyzeti helyiség az alagút közepén 1200 ember számára, tűzoltórendszerek, valamint számos más intézkedés.[2] Az egész alagútban betonlemezes vasúti pályát telepítettek, valamint felsővezetéket a villamos vontatáshoz, jelző- és kommunikációs rendszereket, míg az áramellátást egy 11 transzformátorból álló, 2250 méterenként elhelyezett elrendezés biztosítja.[8][9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Guadarrama Tunnel. acciona.com. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
- ↑ a b c d e Madrid – Valladolid line: Guadarrama Tunnel. adifaltavelocidad.es. [2020. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
- ↑ Spanish Hard Rock Racers. about.ita-aites.org, 2003. június 1.
- ↑ a b c Aranguren, J.A., Saavedra, F.M. and Cervera, M.M. (2002). „Design and construction of the Guadarrama tunnel” 149, 7-49. o.
- ↑ High Speed Tunnels Guadarrama. dragados.co.uk. [2021. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
- ↑ Control and supervision of the construction works for the new tunnel of railway access to the North-Northwest of Spain. tpf.eu. [2021. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
- ↑ Subiros C.: Slab track construction in the tunnels of Guadarrama. AusRAIL PLUS 2009, 2009. november 1.
- ↑ Guadarrama Tunnel. ciudadfcc.com. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
- ↑ Guadarrama Tunnel. esteyco.com. [2021. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
