Amuri daru
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Grus vipio Pallas, 1811 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Amuri daru témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Amuri daru témájú médiaállományokat és Amuri daru témájú kategóriát. |
Az amuri daru (Grus vipio) a madarak osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe, azon belül a darufélék (Gruidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Mongólia, Oroszország és Kína területén költ. Telelni Koreai-félszigetre, Japánba és Kazahsztánba vonul. A Távol-Kelet nedves rétein, füves, mocsaras területein él.
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 130-140 centiméter, szárnyfesztávolsága 200-230 centiméter, testtömege 5-6 kilogramm.
Életmódja
[szerkesztés]Mint minden daru, ez a faj is szigorú monogám párkapcsolatban él, párját többnyire egy életre választja. Magvakkal, rügyekkel, levelekkel és kisebb állatokkal táplálkozik. Kinyújtott nyakkal és lábakkal repül.
Szaporodása
[szerkesztés]A hím a nász idején kinyújtott nyakkal, feltartott fejjel udvarol a tojónak. A tojó a földre, növényi anyagokból épített kisebb halomra rakja tojásait. Általában kettő tojást tojik a tojó, melyeken a hímmel felváltva költenek 28-30 napig. A fiókákat is együtt nevelik fel.
 |
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az amuri daruból nagyjából 5000 egyed él a természetben, és létszáma folyamatosan csökken. Hajdan a kivételes szépségük miatt vadászták őket, ma már jelentősebb veszélyt jelent a mezőgazdaság térnyerése eredeti élőhelyükön. A párzásra alkalmas területek folyamatosan csökkennek, a sztyepp-tüzek és a mérgezések szintén jelentősen apasztják a létszámukat.
Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Az európai állatkertekben kb. 160 amuri daru él, többnyire párban. Tekintve a faj természetben való veszélyeztetettségét, nagyon fontos ennek a viszonylag kedvező populációméretnek a fenntartása. Ugyanakkor nem csak a megfelelő egyedszámra kell figyelni, hanem az állatkerti állatok genetikai változatosságára is, hiszen a „génbanki” funkciót csak ekkor tudja az állatkert megfelelően betölteni. A változatos génállományú populációk ugyanis jóval életképesebbek, jobban ellenállnak a járványoknak és a környezeti hatásoknak, így egy esetleges jövőbeni visszatelepítésre is alkalmasabbak.
Magyarországon két állatkertben, a Szegedi Vadasparkban és a Nyíregyházi Állatparkban élnek amuri darvak. Szegedre 2009-ben került egy pár amuri daru a müncheni, illetve a prágai állatkertből. Nyíregyházán 2018-óta él együtt egy tenyészpár akik első fiókája meg is született 2020-ban. A cél mindkét kertben az, hogy a faj szaporításával támogassa a vadaspark a nemzetközi fajmegmentési programot.[1]
Források
[szerkesztés]- ↑ Amuri daru (magyar nyelven). Szegedi Vadaspark. [2012. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 11.)
- ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.) (angolul)
- EUR-Lex - magyar neve
- ↑ Jboyd.net Taxo: Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
- ↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.) (angolul)
