Gruber Zoltán
| Gruber Zoltán | |
| Született | 1906. január 22.[1] Kalocsa |
| Elhunyt | 1972. november 12. (66 évesen)[2] Budapest[1][2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1930, orvostudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (6/12-1-45/46)[3] |
Gruber Zoltán (Kalocsa, 1906. január 22.[4] – Budapest, 1972. november 12.)[5] belgyógyász, kardiológus.
Élete
[szerkesztés]Gruber Gyula (1874–1937) orvos és Szigeth Margit (1883–1964) fiaként született. A Jászóvári Premontrei Kanonokok Kassai Főgimnáziumában kezdte középiskolai tanulmányait (1916). A Budapesti II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1924). 1930. december 13-án a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán avatták orvosdoktorrá.
Oklevelének megszerzése után az I. sz. Belgyógyászati Klinika díjtalan gyakornoka, 1937. szeptember 1-től (1948-ig) fizetéstelen tanársegéde, 1949-től a Balatonfüredi Állami Kórház első igazgató főorvosa volt. Néhány éven belül megrendült egészségügyi állapota miatt visszatért a fővárosba. 1955-től haláláig az Országos Rheuma és Fiziotherápiás Intézet (ORFI) kardiológiai osztályának főorvosa, illetve a kórház igazgató-helyettese volt.
Főleg kardiológiai kérdésekkel (szívritmuszavarok, EKG-vizsgálatok) foglalkozott.
Halálát szívizomelhalás okozta. A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.
Családja
[szerkesztés]Felesége dr. Marno Sarolta (1910–1998) főorvos volt, lovag eichenhorsti Marno Tivadar és zsarnói Zsarnay Amália lánya, akivel 1942-ben kötött házasságot.[6] Lányuk Gruber Sarolta.
Művei
[szerkesztés]- A menstruatióval változó, ismeretlen okú vizenyő. Molnár Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1934, 40.)
- A konyhasóforgalom agyvelő-eredetűzavarairól. Molnár Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1935, 5.)
- A látszólag rövid A-v intervallumú és széles QRS complexumú elektrocardiogrammokról. (Orvosi Hetilap, 1937, 44.)
- Az EKG vizsgálata munkakísérletben. Debrecen, 1938
- A coronariakeringés zavara extrarenalis azotaemiában. (Orvosképzés, 1939, 3.)
- A szabályos szívverés elektrokardiographiai elváltozásainak klinikai értéke. (Orvosképzés, 1941, 2.)
- Az ingerképzés zavarai okozta arythmiákról. Budapest, 1942
- A coronaria insufficientia elektrokardiogrammjáról. (Orvosképzés, 1944, 2.)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Érdemes orvos (1954)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2025. február 6.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2025. február 6.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a kalocsai polgári születési akv. 26/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 5.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi állami halotti akv. 1318/1972. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 5.)
- ↑ Uj Magyarság, 1942. július 17. (9. évfolyam, 160. szám)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
