Grimm Rezső
Megjelenés
Grimm Rezső | |
Született | 1832. december 13.[1][2][3] Pest[4] |
Elhunyt | 1885. március 6. (52 évesen)[3][5] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
A Wikimédia Commons tartalmaz Grimm Rezső témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Grimm Rezső (Pest, 1832. december 13. – Budapest, 1885. március 6.[6]) magyar festő és grafikus.
Életpályája
[szerkesztés]Tanulmányait Pesten kezdte a rajziskolában, ahol Landau Alajos volt a tanára. Ösztöndíjjal Marastoni Jakab festőakadémiájára került. Az akadémia után Bécsben folytatta tanulmányait, ahol K. Ralh növendéke volt. Az 1860-as években Pesten alkotott. Kecskeméten, Körmöcbányán és Pécsen rajztanár volt.
Bécsben olajfestményeket és kőrajzokat készített. Nevét kőrajzai tették ismertté. Pályafutásának viszonylag korán véget vetett súlyos idegbaja. Művei a Magyar Nemzeti Galéria és a Történeti Múzeum birtokában vannak.
Sírja a Kerepesi temető 41. parcellájában volt.[7][8]
Festményei
[szerkesztés]- Csendélet szőlővel
- Androméda
- Gyümölcscsendélet
- Bacchansnő
- Mitológiai jelenet
- Önarckép
- Hugó Károly
- Alvó bacchansnő
- Rákóczi Rodostóban
- A mohácsi csata (1857)
- Deák Ferenc (1861)
- Magyar írónők arczképcsarnoka (1862)
- MARIA AM LESEPULT (1866)
- Csendélet (1869)
- Damenportrat (1870)
Galéria
[szerkesztés]Grimm Rezső festményei
-
Rákóczi Rodostóban
-
A mohácsi csata (1857)
-
Deák Ferenc (1861)
-
Magyar írónők arczképcsarnoka (1862)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2021. szeptember 14., PIM56422
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. szeptember 14.)
- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. július 16., Grimm Rezső, PIM56422
- ↑ Rezso Grimm (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Felszámolták, lásd: Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 402. o.
- ↑ A Hírös Naptár cikke alapján Munkácsy Mihály síremléke környékén talán megtalálható.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kieselbach.hu
- MKE
- Budapest aukció
További információk
[szerkesztés]- Művészeti lexikon. Szerkesztette: Éber László. Társszerkesztő: Gombosi György. 2. javított, bővített kiadás. Budapest, 1935
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992. (Kecskeméti Füzetek 4.)
- Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerkesztette: Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968. (Aranyhomok Kiskönyvtár 2.)
- Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. Nyíregyháza, Kállainé Virágh Irén, 1997.
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8