Gremjacsinszk
| Gremjacsinszk (Гремячинск) | |||
 | |||
| Lenin emlékműve | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Permi határterület | ||
| Járás | Gremjacsinszki önkormányzati | ||
| Irányítószám | 618270 | ||
| Körzethívószám | 34250 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8100 fő (2023) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+5 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 58° 34′, k. h. 57° 50′58.566667°N 57.833333°EKoordináták: é. sz. 58° 34′, k. h. 57° 50′58.566667°N 57.833333°E | |||
 Gremjacsinszk
Pozíció a Permi határterület térképén
| |||
.gif)
.png)
Gremjacsinszk (oroszul: Гремячинск) város Oroszország Permi határterületén, a Gremjacsinszki önkormányzati járás székhelye. A 20. század második felében bányászváros.
Lakossága: 10 752 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Fekvése
[szerkesztés]A Permi határterület északkeleti részén, Permtől 176 km-re északkeletre, a Gremjacsja folyó mentén terül el. Vasútállomás (Bászkaja) a Csuszovoj–Szolikamszk vasútvonalon. A városon vezet át az Urál nyugati előterének településeit összekötő észak-déli irányú Kungur–Csuszovoj–Szolikamszk országút.
Története
[szerkesztés]A második világháború idején, miután a Donyec szénmedence bányáit elfoglalták a német csapatok, sürgősen szénre volt szükség a haditermelésre átállított uráli üzemekben. A települést a kizeli szénmedence helyi bányáinak nyitásakor, 1941-ben hozták létre. A bányák nyitását, a szén kitermelését, a bányásztelepülés építését egyaránt a Gulag foglyai, a „kuláktalanítás” során kitelepítetteket, illetve német hadifoglyok végezték. Közülük került ki a település lakosságának egy része. Az első bányában 1942 végén kezdődött meg a termelés, azután 1944-ig további hat bányát nyitottak. 1949-ben a település városi rangot kapott.
Az 1960-as években a szénbányászat gazdaságtalanná kezdett válni, a kitermelés csökkent. Az 1970-es években néhány új vállalatot: gépgyárat, kötöttárugyárat építettek, ezekkel sikerült új munkahelyeket teremteni. Az utolsó bányákat az 1990-es években zárták be. Napjainkban a város legfontosabb ipari létesítménye a Tyumeny–Polock távolsági földgázvezeték itt létesített kompresszorállomása.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
Források
[szerkesztés]- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977)
- szerk.: V. V. Alekszejev: Uralszkaja isztoricseszkaja enciklopegyija (orosz nyelven). Jekatyerinburg: Akagyemknyiga (2000)
- Gremjacsinszk (orosz nyelven). Zel-veter.ru. (Hozzáférés: 2015. február 11.)
- Isztorija Gremjacsinszka (orosz nyelven). Zel-veter.ru. (Hozzáférés: 2015. február 11.)
