Gregersen Hugó
| Gregersen Hugó | |
| Született | Gregersen Hugó József 1889. július 16.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1975. november (86 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | G. Lux Alice |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (35-5-73) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gregersen Hugó témájú médiaállományokat. | |
Saági Gregersen Hugó, születési nevén Gregersen Hugó József (Budapest, 1889. július 16. – Budapest, 1975. november) magyar építész, festőművész.
Életpályája
[szerkesztés]Iskoláit Budapesten végezte; nyaranként kőművesként dolgozott. 1914 előtt Münchenben a Polytechnikumban tanult, vele párhuzamosan a Képzőművészeti Akadémia festő tagozatát is látogatta. 1914–1918 között az olasz és az orosz fronton szolgált. Építészeti gyakorlatát Jablonszky Ferenc tervező-építész mellett szerezte 1918–1920 között. Az első világháború után a Műcsarnok rendszeres kiállítója volt. 1920–1925 között különböző építési vállalkozók irodáiban dolgozott. 1925-ben saját építési irodát nyitott, melyet 1950-ig vezetett. Münchenben szerzett diplomáját soha nem honosíttatta, ennek ellenére a Mérnöki Kamara és a Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1932-ben felvette tagjai közé. 1945 előtt több mint 20 házat épített. 1945 után részt vett a háborús károk helyreállításában. 1950–1952 között a Mezőgazdasági Tervező Vállalat, 1952–1960 között a Kereskedelmi Tervező Vállalat vezető tervezője volt.
Családja
[szerkesztés]Szülei Gregersen Hugó és Leitgeb Paula. Nagyapja, a norvég Gregersen Guilbrand (1824–1910) 1847-ben költözött Magyarországra. Első felesége Kovács Erzsébet, akivel 1917. június 2-án Budapesten kötött házasságot, majd 1930-ban elváltak.[3] Második felesége, Lux Alice (1906–1988) szobrászművész volt.
Sírja a Farkasréti temetőben található (35-5-73).
Fontosabb tervezései, lakóházak
[szerkesztés]- Ráth György u. 36. (1929)
- Kis János altábornagy u. 32. (1932)
- Böszörményi út 17. (1933)
- Móricz Zsigmond körtér 6/8/10. (1934)
- Fő u. 37/c (1936)
- Bem u. 24. (1936)
- Pozsonyi út 41. (1937)
- Alkotás u. 9. (1938)
- Árpád fejedelem útja 56. (1942)
Középületei
[szerkesztés]- Központi Statisztikai Hivatal helyreállitása és új könyvtára (1945-1948)
- Debreceni Penicillingyár (1950)
- hűtőházak Kaposvárott, Győrben, Debrecenben (1951-1952)
- a Divatcsarnok átalakítása (1956)
- a Gundel étterem újjáépítése (1957)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05441.htm, Gregersen Hugó, 2017. október 9.
- ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
- ↑ Budapest VI. kerületi állami házassági anyakönyv 482/1917.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Gregersen Hugó építész 1889–1975 emlékkiállítása: Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának kiállítása, a katalógust szerk. és a kiállítást rend. Fülöp Csilla és Pusztai László. Budapest: OMF Magyar Építészeti Múzeum, 1988.
