Gozo népi hagyományai

Felvonulás festa idején Szent György szobrával Rabatban

Għawdex (ejtsd: oudes), spanyol eredetű hivatalos nevén Gozo Málta második legnagyobb területű és lakosságú szigete. A modern Maltával szemben Gozo ma is a vidéki életről és az élő népi hagyományokról ismert. Legfontosabb ezek közül a csipkeverés, a korongozás. Legösszetettebben a fesztiválok és a festák (búcsúk) idején jelennek meg.

Hagyományos mesterségek

Kovácsok

A gozói kovácsok munkamódszere és eszközei nem térnek el másokétól. A sziget igényei szerint készítették termékeiket. Egy műhely megtekinthető a xagħrai Ta' Kola szélmalomban.

Pékek

Gozo ropogós kenyeréről is ismert, amely a táplálkozás elhagyhatatlan része. Hagyományosan kerek alakú, sötétbarna színű, íze enyhén sós. Sűrűsége miatt nagyon tápláló.

A pékségek azonban a kenyér mellett még számos hagyományos terméket állítanak elő: ftira (egy hagyományos gozói pite), pastizzi (sajttal és babbal töltött péksütemény), panini (zsemlék), qagħaq (szezámos gyűrűk). A pékek nehéz munkája ma is apáról fiúra öröklődik.

Pásztorok

A döntően birkát és kecskét tartó gozóiak között fontos mesterség volt a pásztoré. Mivel vadak nincsenek a szigeten, a pásztor és a kutya feladata csak a jószág irányítása volt. A pásztor egyedüli kiváltsága volt a sajtkészítés. A helyi sajtok közül kiemelkednek a jellegzetes napérlelte, sózott és borssal borított sajtok.

Szövés-fonás

A szövés mestersége a föníciaiak óta ismert a szigeteken, a helyi ruhák már az ókori Róma lakói körében luxuscikknek számítottak. A gyapot behozatala óta szintén minden háznak volt szövőszéke. Az ipar a 19. században indult hanyatlásnak, ma már leginkább csak a turisták számára készítenek ruhákat, faliszőnyegeket. A Wistin Camilleri School for Arts and Crafts ma is képez ki szövőmunkásokat.

Események

Carnival Nadurban

Carnivali jelenet

A különböző hagyományos rendezvények keretében sok hagyomány él ma is tovább.

Carnival

A hamvazószerdát megelőző öt nap zajlik, általában február közepén. Úgy tartják, gyökerei még az aragóniai uralomig nyúlnak vissza. A hagyományos utcai felvonuláson a helyiek színes maszkokban, komikus és groteszk álarcokban vesznek részt. Nadur és Xewkija gyakran ad helyet napnyugta után spontán felvonulásoknak is.

Nagyhét

A húsvétot megelőző hét, főként nagypéntek is felvonulások ideje, ekkor életnagyságú szobrokkal, a passió ábrázolásaival vonulnak végig a falvakon. A férfiak közül többen valódi kereszteket visznek a vállukon vagy rabláncot viselnek. Egyes csoportok korhű jelmezekben vonulnak, a felvonulást a községi band clubok zenekarai kísérik.

Húsvétvasárnap a feltámadt Krisztus szobrával tartanak körmenetet.

Arts & Crafts Exhibition

Május-június fordulóján a Gozói Minisztérium kiállítótermében tartják a főként a Wistin Camilleri School of Fine Arts tanítványainak munkáiból álló kiállítást. Kerámiák, modellek, festmények, csipke, faliszőnyegek és pirográfiák (fára égetett képek) alkotják az anyag zömét.

Mnarja

A név eredete (illuminaria) egy fényünnep emlékét őrzi. Június 29-én, Szent Péter és Pál ünnepén tartják. Központja Nadur, korábban az itteni Buskettbe gyűltek a környékbeliek az ünnep előtti estén, és hagyományos nyúlételekkel, borral, tűzijátékkal és gitárzenével ünnepeltek. Mára csak a ló- és szamárversenyek hagyománya él Nadurban, az ünnep előtti vasárnap pedig vásárt tartanak a helyi mezőgazdaság termékeiből.

Santa Marija Mezőgazdasági Kiállítás

Augusztus 14-én és 15-én tartják 1855 óta a rabati il-Mall parkban Gozo gazdaságának legnagyobb seregszemléjét. A termelők ekkor mutatják be legjobb minőségű termékeiket, a díjakat pedig maga a köztársasági elnök adja át 15-én reggel.

Il-gostra

A hagyományos versengés ma már csak Xlendiben maradt fenn. A versenyzők egy, a tenger fölé nyúló rúdra mászva, futva a végén lévő zászlót próbálják megszerezni. Győztesek és vesztesek egyaránt a tengerben fejezik be a versenyt.

Karácsony

Karácsonykor a legtöbb otthonban és a templomok előtt is betlehemet építenek. A kivilágított utcákon dudások vonulnak végig, a Societas Doctrinae Christianae tagjai pedig a gyermek Jézus szobrával körmenetet tartanak.

Kiállítások

A múzeumok mellett természetesen Gozón is találunk kifejezetten a turisták számára létrehozott kézműves bemutatóhelyeket (pl. San Lawrenz mellett), néha azonban egyre inkább tömegtermékeket árulnak eredeti kézműves áruk helyett.

Ta' Dbieġi Crafts Village

San Lawrenz határában található az ún. "kézműves falu" ahol a sorban felépített házakban különböző mesterségek művelőit lehet munka közben megtekinteni és/vagy termékeit megvásárolni. Látogatás előtt fontos a nyitvatartási időkről érdeklődni, mert a mindenütt meghirdetett nyitvatartási idők csak a parkra vonatkoznak, minden boltnak és műhelynek külön nyitvatartási ideje van!

Folklór Múzeum (Rabat)

A rabati Citadella egyik aragóniai házában található 1981 óta a gozói folklórt, a vidéki élet jellegzetességeit, a mezőgazdasági munka hagyományait bemutató kiállítás.

Folklór Múzeum (Għarb)

A község egyik legrégebbi, 28 szobás házában található ez a magánkiállítás. Korhűen berendezett helyiségekben saját szemünkkel láthatjuk a korabeli mesterek életkörülményeit.

Ta' Kola szélmalom

Xagħra határában áll az 1725-ben António Manuel de Vilhena nagymester által építtetett szélmalom, amelynek helyiségeit a szakma eszközeivel rendezték be.

Pomzkizillious Játékmúzeum

Az 1970-es évek óta gyarapodó magángyűjtemény Xagħra egyik házában található. Legrégebbi darabjai 18. századi gozói babák, de egészen 20. századi modern játékokig minden látható itt.

Külső hivatkozások

• Christopher Saliba festő honlapja (angol nyelven). [2011. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 25.)
• Mediterranea fesztivál (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. január 25.)
• Poetry on Gozo (angol nyelven). [2008. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 25.)

Források

• Culture & crafts (angol nyelven). Gozo Tourism Association. [2011. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 25.)
• Gozo Minisztériumának honlapja (angol nyelven). [2020. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 25.)