Ugrás a tartalomhoz

Gordon River

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gordon River
A folyó alsó szakasza
A folyó alsó szakasza
Közigazgatás
OrszágokAusztrália (Tasmania)
Földrajzi adatok
Hossz186 km
Vízgyűjtő terület4974 km²
d. sz. 42° 18′ 58″, k. h. 146° 10′ 37″42.316000°S 146.177000°E
TorkolatMacquarie Harbour
d. sz. 42° 26′ 06″, k. h. 145° 30′ 36″42.435000°S 145.510000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gordon River témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Gordon River Tasmania nagy folyóinak egyike. A sziget közepén ered és nyugat felé folyik. Nagyobb mellékágai közé tartozik a Serpentine River és a Franklin River. A Gordon River a Macquarie Harbourba torkollik Tasmania nyugati partján.

A folyó teljes folyását lakatlan vadvilág veszi körül. A felső és alsó-Gordon River közti vízgyűjtő területeket a valaha áthatolhatatlannak tartott szurdokok választják el; Olegas Truchanosnak sikerült először átutaznia rajtuk.

Felső-Gordon River

[szerkesztés]
Az erdő tükröződései a felső Gordon Riveren

A Gordon River felső folyásán építették fel a Gordon Dam gátat, mellyel létrehozták a vízenergia kiaknázására szolgáló Lake Gordon és Lake Pedder tavakat.

Gordon Splits

[szerkesztés]

A Gordon Splits a folyó világörökség részét képező szakasza, ahol a folyó mindössze hat méter szélességűre szorul össze,[1] ahogy az erózió során mélyen beásta magát a kvarc kőzetbe.[2]

Alsó-Gordon River

[szerkesztés]
A Gordon River „gyenge tea” színű vize

A folyó alsó folyására további gátakat tervezetek, azonban a közvélemény megváltozásának hatására ezen terveket elvetették. A tervezett gátak közé tartozott a Franklin Dam melyet a Franklin Riverrel való találkozáson kicsivel túl építettek volna föl, és amely elárasztotta volna mindkét folyót. A gátak ügye nagy politikai és környezetvédelmi kérdés volt az 1980-as években. A Gordon River alsó folyása részét képezi egy világörökségi területnek mely tartalmaz egy hideg klímájú esőerdőt és ritka fákat. Nyugat-Tasmánia sok folyójához hasonlóan a folyó vize friss és iható, ugyanakkor gyenge tea színe van a vízgyűjtő területen növő perjékben található csersav feloldódásától.

Források

[szerkesztés]
  1. Wilderness Resources. [2007. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 9.)
  2. Thompson, Peter (1981) Power in Tasmania Hawthorn, Victoria Australian Conservation Foundation. ISBN 0-85802-064-5 64. oldal
  • Flanagan, Richard, A terrible beauty : history of the Gordon River country Richmond, Vic. : Greenhouse, 1985. ISBN 0-86436-001-0
  • Garry Kerr and Hary McDermott The Huon Pine Story (The History of Harvest and Use of a unique Timber), Portland, Victoria, Mainsail Books, 2000, ISBN 0-9577917-0-4

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gordon River című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gordons Splits című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További irodalom

[szerkesztés]
  • Gee, H and Fenton, J. (Eds) (1978) The South West Book - A Tasmanian Wilderness Melbourne, Australian Conservation Foundation. ISBN 0-85802-054-8
  • Lines, William J. (2006) Patriots : defending Australia's natural heritage St. Lucia, Qld. : University of Queensland Press, 2006. ISBN 0-7022-3554-7
  • Neilson, D. (1975) South West Tasmania - A land of the Wild. Adelaide. Rigby. ISBN 0-85179-874-8