Gonur-Tepe
| Gonur-Tepe | |
 | |
| Névváltozatok | Gonur-Depe |
| Alapítás | Bronzkor BMAC |
| Ország |  Türkmenisztán |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Gonur-Tepe
Pozíció Türkmenisztán térképén
| |
 é. sz. 38° 12′ 36″, k. h. 62° 02′ 06″38.210000°N 62.035000°EKoordináták: é. sz. 38° 12′ 36″, k. h. 62° 02′ 06″38.210000°N 62.035000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gonur-Tepe témájú médiaállományokat. | |
Gonur-Tepe egy régészeti lelőhely Türkmenisztánban, az ősi Merv közelében található, nagy kora bronzkori település, mely Baktria – Margiana Régészeti Komplexum (BMAC) 2200-1700-ból származó "fővárosa" vagy jelentős települése volt, és az UNESCO Világörökség része.[1]
Fekvése
[szerkesztés]Mintegy 60 km-rel északra Marytól (ősi Merv) található.
Története
[szerkesztés]Az Afganisztánban eredő Morghab deltájában fekvő Gonur-Tepe romjai az ország fővárosától, Aşgabattól mintegy 400 kilométerre keletre, Merv romos városa közelében találhatók, amelynek egyik fontos korszaka az Achaimenidák perzsa birodalmáig vezethető vissza. A térség igazi virágzása azonban az i. sz. 12. századra, a szeldzsuk török uralom idejére tehető.
A terület hanyatlását a mongol törzsek 1221-beli fosztogatása indította el. Ekkor csak Merv városában több tízezer halottat említettek az egykori leírások. Ebben az időben vált néptelenné Gonur-Tepe is, és a szeldzsuk uralom idején hagyta el a 200 ezer lakosú Mervet is népességének jelentős része, amely akkor az egyik legsűrűbben lakott településnek számított a világon.
Régészet
[szerkesztés]A területet az 1950-es években Viktor Szarianidi görög-orosz régész fedezte fel, és az 1970-es években tárták fel. Sarianidi itt egy palotát, egy erődített sár-téglából épült házat és templomokat fedezett fel, amelyeket a zoroasztriánus valláshoz társított.
A 30 hektárnyi hatalmas területen elterülő Gonur-Tepe területét csak a magasból letekintve lehet igazán átlátni, ahonnan az egykori épületek és városfalak egy gigantikus labirintushoz hasonlítanak.
Gonur-Tepe 2000 évvel ezelőtt Margiana (Margus) térségének egyik legfontosabb, legkevésbé ismert és legfejlettebb bronzkori kultúrájának települése volt.
A VViktor Szarianidi orosz és görög származású régész által felfedezett és a múlt századig homok lepte város helyszínét, melyet egykor indoiráni népek laktak, a világ ötödik legidősebb civilizációjának tartotta.
A feltárási terület ásatási munkálatai során igényesen megmunkált bronzkori kézműves termékek tucatjai kerültek napvilágra. Az itt talált ételmaradványok között pedig mák és kanabisz is szerepelt.
A város iparosai arany- és ezüstékszereket állítottak elő, de kultuszaik szempontjából fontos csont- és szoborfaragványok is felszínre kerültek.
A Murghab-folyótól nyugatra fekvő komplexum északi részén központi citadellaszerű szerkezet volt, mintegy 100 és 180 m között (330 x 590 láb). A déli komplexum körülbelül 1,5 hektár. Gonur a Morghab delta régió legnagyobb romjai közé tartozik; több mint 150 ősi települést találtak ott, mintegy 55 hektárnyi területen, a korai neolitikum (ie 7. évezred) és a korai bronzkor (2500-1700 év között) közötti időkből.
Források
[szerkesztés]- Múlt-kor: [1]
- Lamberg-Karlovsky, Clifford Charles: "Az Oxus civilizáció / La Civilización del Oxus". CuPAUAM. 39: 21–63.
"legalább tizenöt évvel előzte meg a Zoroaster [1000 BC?] -et, de összekapcsolódik azzal, ami a hitének szertartásai lettek". S. Frederick Starr, elveszett felvilágosodás. Princeton University Press, 2013, p. 73
- Adams, D. Q.: Az indoeurópai kultúra enciklopédiája (1997), p. 72.
- Eduljee, K. E. "Gonur Mouru régió". Visszavonták 2013. április 23-án.
Michael Wood (2009. január). India története: kezdetek (DVD). PBS Home Video / British Broadcasting Corporation. Az esemény 0:37. OCLC 368005891.
- Fekete Sands dokumentumfilm Anastasis Agathos (2010. június). Fekete homok (52 perc, dokumentumfilm). Urgh Productions.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gonur depe. Eine neuentdeckte bronzezeitliche Hochkultur - Der murghabo-baktrische Kulturkomplex Mittelasiens, 2300-1600 v. Chr. | infoclio.ch (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. november 15.)
