Ugrás a tartalomhoz

Gomoku

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gomoku

NévGomoku
További neveiGo-bang, Ötös malom, Ötölő
Műfajstratégiai
Játékos2
Egyenlő szerepigen

Tábla19×19 rácspont
Figurák100–100
Dobókockanincs
Ütés vannincs
Papíron játszhatócsak az első szakasz

Eredetjapán
Számítógépes változatvan

A gomoku kétszemélyes absztrakt stratégiai táblás játék. A győzelemhez öt kövünket kell egymás mellé lerakni.

A játék ókori kínai vagy japán eredetű, a japán go (五) szó jelentése: öt.

A go és a gomoku játékokban ugyanolyan táblát és köveket használunk, de több hasonlóság nincs közöttük.

A gomoku néven kívül a go-bang névvel is találkozhatunk. Tisztázatlan, hogy a két név ugyanazt a játékot jelenti-e, mert a különféle leírások nem egységesek.

Szabályok

[szerkesztés]

A tábla 19×19 rácspontból áll, vagyis a köveket nem a vonalak közötti négyzetekbe, hanem a vonalak metszéspontjaira kell tenni. A játékosok 100-100 követ kapnak. A hagyománynak megfelelően a játékot fekete kővel kezdik.

Első szakasz

[szerkesztés]

A két játékos felváltva tesz egy-egy követ a táblára. Az első lépés után követ csak olyan pontra szabad letenni, amely szomszédos egy már letett kővel. Letett követ felvenni többet nem lehet, és az első játékszakaszban elmozdítani sem.

A játék célja, hogy vízszintes, függőleges vagy átlós irányban megszakítás nélkül öt azonos színű követ sikerüljön letenni. Az ellenfél ezt a kialakulni látszó vonal végére tett kövekkel próbálja megakadályozni. Az alábbi képeken ábrázolt játszmát fekete nyerte a 37. lépésben.

Második szakasz

[szerkesztés]

Miután a játékosok mind a 100 követ lerakták, de a játszma még nem dőlt el, akkor a játék második szakaszában felváltva tolhatnak egy-egy követ szomszédos szabad mezőre. Ütés[forrás?] ebben a szakaszban sincs. A cél továbbra is az, hogy öt követ sikerüljön egyvonalba helyezni.

A források nem teszik eldönthetővé, hogy a gomoku és a go-bang nevű játékok abban térnek-e el egymástól, hogy csak az utóbbi változatban lehet a köveket elmozdítani, vagy pedig ez a szakasz a gomokuban is elérkezhet, és csak névváltozatokról van szó. Mivel a játék ritkán tarthat el száz lépésig, a probléma jórészt elméleti marad.

Változatok

[szerkesztés]

A játék a hagyományos 19×19-es helyett 15×15-ös táblán is ismert, de játszható 10×10-es dámatáblán vagy sakktáblán is, az utóbbi esetben a játékosoknak 12–12 bábuja van.

Világbajnokság

[szerkesztés]

Gomoku világbajnokságot kétszer, 1989-ben és 1991-ben rendeztek. 2009-ben a tornát felújították, de a korábbi nyitójáték-szabályon változást vezettek be, az új változatot swap2 néven említik.[1] Ennek oka, hogy a klasszikus gomoku esetén nagyságrendileg a mérkőzések ⅔-át a kezdő játékos nyerte meg. A swap2 kezdéssel nagyságrendileg 52%-ra változott az első játékos győzelmi esélye.

A tornák helyszínei és a győztesek:

év helyszín bajnok
1989 Kiotó Japán Szovjetunió Szergej Csernov
1991 Moszkva Szovjetunió Szovjetunió Jurij Tarannyikov
2009 Pardubice Csehország Lengyelország Artur Tamioła
2011 Huskvarna Svédország Magyarország Demján Attila
2013 Tallinn Észtország Magyarország Demján Attila
2015 Szuzdal Oroszország Magyarország Dupszki Rudolf
2017 Prága Csehország Magyarország László Zoltán
2019 Tallinn Észtország Csehország Martin Muzika
2023 Budapest Magyarország Csehország Pavel Laube

Amőba

[szerkesztés]
Amőba

NévAmőba
További neveiOX
Műfajstratégiai
CsaládGomoku
Játékos2
Egyenlő szerep2

Táblanégyzethálós
FigurákX és O, a számuk nincs korlátozva
Dobókockanincs
Ütés vannincs
Papíron játszhatóigen
Számítógépes változatvan

Az amőba a gomoku széles körben elterjedt változata, melyet kötött tábla és fekete-fehér kövek helyett négyzetrácsos papírlapon játszanak tollal, vagy ceruzával, jellemzően X és O jelekkel; a játéktér korlátját a lap széle jelenti. Elterjedésének oka, hogy a gyermekek a játék minden kellékét magukkal viszik az iskolába. A standard gomokutól eltérően (amelyben az 5-nél hosszabb sor nem nyer) az amőbában különleges virtusnak számít a hosszabb (legalább 6 bábut tartalmazó) győztes sor kirakása.

A játék Magyarországon használt nevét onnan kapta, hogy a győztesé az a „megtiszteltetés”, hogy a végül létrejött alakzatot (szögletes vagy görbe vonallal) szorosan körberajzolja. Az így létrejött vonal egy állábakat növesztett amőbára hasonlít.

Játékmenet

[szerkesztés]

A játék nem sokban különbözik a gomokutól, csak nincs rögzítve a tábla mérete, és így nem is kerülhet sorra a bábuk tologatásával játszott második játékszakasz.

A két játékos felváltva tesz egy-egy bábut a táblára. A játék célja, hogy vízszintes, függőleges vagy átlós irányban megszakítás nélkül öt saját bábut sikerüljön letenni. Az ellenfél ezt a kialakulni látszó vonal végére tett bábukkal próbálja megakadályozni.

A papíron játszott, legjellemzőbb változatban az egyik játékos X, a másik O jelekkel helyettesíti a bábukat, a játék OX elnevezése innen ered, bár azt a Tic-tac-toe-ra is használják. A kétféle jelet szokták kétféle színnel is jelölni, ahogy az a fényképen is látható.

Hasonló játékok

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Zdzisław Nowak: 50 táblás játék – A malomtól a góig (Gondolat Kiadó, 1982)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Renju International Federation Archiválva 2014. január 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (renju.net)