Goldziher Károly
| Goldziher Károly | |
| Született | 1881. február 26.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1955. november 6. (74 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Goldziher Ignác |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (2A-1-8) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Goldziher Károly témájú médiaállományokat. | |
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | Goldziher Károly. (1920) MTA Könyvtár és Információs Központ. |
Goldziher Károly (Budapest, 1881. február 26. – Budapest, 1955. november 6.) magyar matematikus, egyetemi tanár; a matematikai tudományok doktora (1952).
Életpályája
[szerkesztés]Szülei Goldziher Ignác (1850–1921) orientalista és Mittler Laura (1856–1925) voltak. Tanulmányait a fővárosban és Göttingenben végezte el. Felix Christian Klein hatására kezdett érdeklődni az alkalmazott matematika iránt. 1903-ban középiskolai tanári képesítést szerzett. 1904-ben bölcsészdoktori oklevelet kapott. 1904–1906 között a készülő osztrák-magyar halandósági táblázat munkálatait vezette. 1905-1908[3]között matematikát tanított az Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban 1908-tól középiskolai tanár, majd a polgári iskola pedagógusa lett. 1911-től műegyetemi magántanár lett. 1913–1934 között a közgazdasági szakosztály meghívott előadója volt. Az 1920-as évektől a középiskolába került vissza. 1935-ben műegyetemi rendkívüli tanári címet kapott. A második világháború után egyetemi nyugalmazott rendes tanári kinevezést szerzett, de munkáját betegsége miatt már nem folytathatta.
Legtöbb munkájában a matematikai statisztikával, biztosítási matematikával és a matematika pedagógiájával foglalkozott. Az alkalmazott matematika egyik magyar úttörője.
Magánélete
[szerkesztés]1913. július 20-án házasságot kötött Friedenberg Máriával.[4]
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (2-1-8).
Művei
[szerkesztés]- Nyugdíjbiztosítás (1919)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05303.htm, Goldziher Károly, 2017. október 9.
- ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
- ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1908 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
- ↑ Házasságkötése bejegyezve a Bp. V. kerületi állami házassági akv. 379/1913. folyószám alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 320. o. Online elérés
- Tudósnaptár
További információk
[szerkesztés]- Obláth Richárd: Goldziher Károly (Demográfia, 1961. 2. sz.)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Világlexikon. A tudás egyeteme. Budapest, Enciklopédia, 1925.
- Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2004. május 20-december 23. A kiállítást rendezte és a tanulmányt írta Gergely Anna. Székesfehérvár, 2004. 84 o. (A Szent István Király Múzeum közleményei D. sor. 295.)
