Ugrás a tartalomhoz

Glanegg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Glanegg
Maria Feicht
Maria Feicht
Glanegg címere
Glanegg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományKarintia
JárásFeldkircheni járás
Irányítószám9555
Körzethívószám04277
Forgalmi rendszámFE
Népesség
Teljes népesség1869 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság490 m
Terület25,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 49″, k. h. 14° 12′ 23″46.713611°N 14.206389°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 49″, k. h. 14° 12′ 23″46.713611°N 14.206389°E
Glanegg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Glanegg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Glanegg osztrák község Karintia Feldkircheni járásában. 2016 januárjában 1923 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Glanegg a Feldkircheni járásban
A glaneggi vár romja
Sankt Gandolf

Glanegg Karintia középső részén fekszik a Glan (a Dráva mellékfolyója) völgyében. Legnagyobb állóvize az 1,38 hektáros Haidensee. Legmagasabb pontja 867 méteres. Az önkormányzat 27 falut és egyéb településrészt fog össze: Bach (12 lakos), Besendorf (58), Deblach (6), Flatschach (19), Friedlach (280), Glanegg (243), Glantscha (54), Gösselsberg (50), Gramilach (94), Grintschach (23), Haidach (73), Kadöll (129), Krobathen (37), Kulm (10), Maria Feicht (159), Maria Feicht-Gegend (20), Mauer (61), Mautbrücken (81), Meschkowitz (8), Metschach (8), Paindorf (53), Rottendorf (53), Sankt Gandolf (13), Sankt Leonhard (129), Schwambach (65), Tauchendorf (154), Unterglanegg (19).

A környező települések: nyugatra Feldkirchen in Kärnten, északnyugatra Sankt Urban, északkeletre Liebenfels, délkeletre Klagenfurt, délre Moosburg.

Története

[szerkesztés]

Deblach, Gramilach és Tauchendorf falvakat már 991-ben említik az írott források, míg Glanegg vára 1121-ben szerepel bennük először. A vár ekkor III. Henrik karintiai herceg birtokában volt. Halálával kihalt az Eppenstein-család, az erőd pedig keresztfiára, Bernhard von Trixen grófra szállt. Tőle III. Ottokár stájer őrgrófhoz került, akinek a fiából később Stájerország hercege lett. Glenegget a hercegek vazallusai igazgatták.

Glanegg 1424-ben osztrák hercegi tulajdonba került és különböző nemesi családok irányítása alatt ott is maradt 1848-ig, a feudális államszervezet végéig.

Az 1850-es közigazgatási reform során megalakultak Maria Feicht, Tauchendorf és Glanegg községi tanácsai, a kis falvak azonban 1939-ig közös polgármesteri hivatalt tartottak fenn. 1956-1957-ben a három község ténylegesen is egyesült.

Lakossága

[szerkesztés]

A glaneggi önkormányzat területén 2016 januárjában 1923 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 2027 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,8%-a volt osztrák állampolgár. 88,2% római katolikusnak, 6,2% evangélikusnak, 0,8% mohamedánnak, 4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a glaneggi vár romjai
  • Sankt Gandolf dombon álló, fallal megerősített, gótikus Szt. Gandolf-temploma
  • Maria Feicht Szűz Mária-temploma a 16. század elején nyerte el mai, késő gótikus megjelenését
  • Friedlach Szt. György-temploma
  • Tauchendorf Szt. Mihály-temploma
  • Flatschach Szt. Lőrinc-temploma

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Glanegg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.