Ugrás a tartalomhoz

Gipszfehér-álkígyógomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gipszfehér-álkígyógomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Mycenaceae
Nemzetség: Hemimycena
Tudományos név
Hemimycena cucullata
(Pers.) Singer 1961
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gipszfehér-álkígyógomba témájú médiaállományokat és Gipszfehér-álkígyógomba témájú kategóriát.

A gipszfehér-álkígyógomba (Hemimycena cucullata) a kígyógombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lombos- és tűlevelű erdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A gipszfehér-álkígyógomba kalapja 0,5-2,5 cm, alakja eleinte kúpos vagy félgömbszerű, majd domború vagy harangszerű, idősen majdnem lapos, közepén kis púppal. Széle kissé, áttetszően bordázott, öregen hullámos. Felszíne sima, nedvesen síkos. Színe fehér, idősen a közepe sárgás.

Húsa fehéres, piszkosfehér. Szaga és íze nem jellegzetes.

Közepesen sűrű lemezei tönkhöz nőttek. Színük fehér.

Tönkje 1-6 cm magas és 0,5-2 mm vastag. Alakja egyenletesen hengeres, töve nem, vagy alig megvastagodott. Színe áttetszően fehér. Felszíne sima. Tövéhez fehér micéliumszövedék kapcsolódik.

Spórapora fehér. Spórája orsó alakú, sima, mérete 6-9,1 x 2,5-4,3 μm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A gyérlemezű kígyógomba, a pusztai álkígyógomba, a papucsos kígyógomba vagy a fántermő szegfűgombácska hasonlít hozzá.

A gipszfehér-álkígyógomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és élőhelye

[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem ritka.

Lombos és fenyőerdőkben található meg, az avar szerves anyagait bontja. Júliustól novemberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]