Gina Pane

Gina Pane
Született	1939. május 24. Biarritz
Elhunyt	1990. március 5. (50 évesen) Párizs 4. kerülete
Állampolgársága	francia
Foglalkozása	performanszművész tanár rajzoló képzőművész
Iskolái	École nationale supérieure des Beaux-Arts
Sírhelye	Montparnasse-i temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Gina Pane (Biarritz, 1939. május 24. – Párizs, 1990. március 5.) olasz származású művész, a Body art és performance képviselője.

A párizsi Ecole des Beaux-Arts-ban tanult. 1970-es években tűnt fel testművészeti fellépéseivel. A testaktus jelentőségét az általa kialakított zavaró jelenségek felerősítették: saját magát tette ki a maga kiváltotta erőszaknak. A sebek, égések, erek felszaggatása és a saját testében előidézett biológiai zavarok nyomasztóan kényelmetlen lelkiállapotokat és gondolatokat provokáltak a közönségben. Művészetének középpontjában az erőszak mindennaposságának megjelenítése állt. Az erőszak elutasítja az embert, az életet, a szenvedést, ahogy azt a háború, deportálások stb. bizonyították. Az önpusztításnak is nagy szerepe volt akcióiban. Romlott húst nyelt, macska módjára lefetyelte a tejet, mentával és tejjel keverve üvegszilánkokat nyalogat. Az ösztönök erejét és szerepét mutatta be ezekben az akcióiban. Gina Pane akciói lehetetlenné tették a nézők közömbösségét, közvetítették iszonyát, kiszolgáltatottságát, rádöbbentve a nézőt a testnek mint tudatnak a jelentőségére. Performanszai áthatotta tiszta gondolat, intellektuális és érzékeny analízis: hónapokon át készült előadásaira (jegyzetek, vázlatok, olvasás és tudatos, éles létgyakorlatok), valamint fizikai tréningekkel is alkalmassá tette magát az akcióra. (Romlott hús fogyasztása, hosszas álldogálás égő gyertyák felett stb.) A testet elmélkedő és szenvedő anyaggá változásában ragadta meg.

Az önmagán ejtett vágások (test deformálása, metaforikus roncsolása, a fájdalom újrateremtése, az identitás felszámolása) kiszámított, alaposan kidolgozott, jelentéssel teli veszélyhelyzetek voltak. Gina Pane akciói Journiac body art performanszait fejlesztették tovább.

Művei

• Escalade sanglante (Éles mászóka): (1971) Ebben a művész kiélesített létrafokokat mászott meg csupaszon hagyott tenyerével és talpával.
• Felkészülés: Egy vaságyon feküdt, mely alatt gyertyák égtek.
• Sang, lait chaud: (1972) (Vér, meleg tej): Saját párizsi lakásában rendezte meg a performanszot a „Fehér nem létezik” c. installációban. Zsilettpengével vagdosta magát, majd váratlanul ismét magába, hol a hátába, hol az arcába vágta a pengét. Amikor az arcához ért, a nézők felsikoltottak: „Az arcot ne!” A nézők reakcióiból rögtön kiderült, hogy az arc az minden körülmények között tabunak számított.
• Transfert: (1973),
• Psyché: (1974)
• Le cas u. 2 sur le ring: (1976)

Kiállítások

• 1977 documenta 6, Kassel
• 1999 John Hansard Gallery, Southampton
• 2000 Galerie im Taxispalais, Innsbruck
• 2001 John Hansard Gallery, Southampton; Galerie Krinzinger, Wien
• 2002 Arnolfini, Bristol
• 2003 Les 20 ans des FRAC / Franciaország; Neue Galerie, Graz; Raffaella Cortese, Mailand
• 2004 Passage de Retz, Paris; Crac Alsace, Altkirch
• 2005 Centre Pompidou, Paris; Mamco Genf; Chateau de Carcassonne; Museum für Gegenwartskunst, Siegen

Irodalom

• P. Restany, La réalité sociologique de Gina Pane, in: Combat, 1970
• C. Tisdall, Performance Art in Italy, in: Studio International, 1974
• H. Kontova, Gina Pane. Wound as sign, in: Flash Art, 1979
• Mazzotta (kiadó.), Gina Pane, Milánó, 1985

Források

• Erika Fischer-Lichte: A performativitás esztétikája Balassi Kiadó, 2009 ISBN 978-963-506-792-3