Ugrás a tartalomhoz

Ghiczy András

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ghyczy András szócikkből átirányítva)
Ghiczy András
Született16. század
Elhunyt1614
Állampolgársága
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Ghiczy (vagy Ghyczy, Ghiczi, Géczy, Géczi) András (? – 1614) erdélyi fejedelemjelölt, Báthory Gábor fejedelemnek egyaránt volt a kegyeltje és az ellenfele; az 1610-es évek első felében az erdélyi történelem egyik ismert szereplője.

Származása és családja

[szerkesztés]

A szüleiről nincsenek hiteles adataink. [1] A felesége Poltári Soós Zsuzsanna volt, a házasságukból több gyermek születhetett. [2]

Élete

[szerkesztés]

A források többsége szerint Ghiczy 1590 és 1600 között munkácsi várkapitány (avagy tiszttartó) volt. Ghiczy nagy tekintélyre tett szert a hajdúk között (lehet, hogy kapitányságig is vitte közöttük). 1609 őszén, vagy később – pontosabb időpont nem állapítható meg – egy kanonokot meggyilkolt; emiatt Erdélybe menekült, ahol hamarosan Báthory Gábor fejedelem kegyeltje lett. Az azonban biztos, hogy már Báthory bizalmasai közé tartózott, amikor a fejedelem 1611. július 8-án, Brassó mellett, súlyos vereséget szenvedett IX. Radu (Radu Șerban) havasalföldi vajdától. A vajda egyrészt a Weiss Mihály főbíró által vezetett, Báthoryval szembe szegült, túlnyomó többségben szászok lakta Brassó segítségére vonult Erdélybe (a város tanácsa megtagadta a fejedelemnek és kíséretének a befogadását, attól tarva, hogy Szeben sorsára jut, amit Báthory 1610. decemberben csellel megszállt); másrészt azért, hogy megtorolja Báthory 1610. év végi – 1611. év elejei, havasalföldi betörését. [3] Ugyanekkor, Báthory megbuktatása céljából, betört Erdélybe Forgách Zsigmond felső-magyarországi főkapitány, akinek az erdélyi rendekhez intézett felhívása visszhang nélkül maradt. [4]

Az oszmánok ekkor még Báthory fejedelemségét támogatták, és 1611 szeptemberében, Báthory segítségére, török csapatok vonultak Erdélybe, mire Radu Șerban és Forgách Zsigmond seregei kivonultak a fejedelemségből. 1611. október 10-én, az erdélyi országgyűlés úgy is döntött, hogy Báthory hatalmának a megszilárdulását, követ küldése útján közli a Portával, és a fejedelem ajánlására, Ghiczyt választották követnek. A Portára tartó Ghiczy, 1611 novemberében, Brassóba ment, ahol felvette a kapcsolatot a Báthory uralmával elégedetlen nemesekkel, akik Brassó városába húzódtak vissza. Ghiczy a fejedelem ellenzékével meg is állapodott abban, hogy a Portán mint az ő fejedelemjelöltjük fog fellépni, Báthoryval szemben. Weiss Mihály főbíró 1612. január 27-én, Brassó hűségét fel is mondta a fejedelemnek.

Ghiczy Isztambulban eredményesen fel is lépett Báthory ellen, sikerült elhitetnie azt, hogy a fejedelem át akar állni a Habsburgok oldalára. Ghiczy, a támogatása fejében, megígérte a törököknek Lippa és Jenő várának átadását, továbbá Erdély adójának évi tizenötezer aranyra való felemelését. Mindezek hatására, 1612 májusában, I. Ahmed szultán arról döntött, hogy az erdélyi országgyűlésnek Ghiczyt kell fejedelemnek választania. Ghiczy ezután visszatért Erdélybe, de tervei megvalósításához csak szerény mértékű katonai támogatást kapott, kétezer havasalföldi katonával vonult be Brassóba.

Ghiczy fejedelemjelöltként való visszatérésének hírére, a Báthory uralma alatt jelentős szerepet játszó hajdúknak a vezére, Nagy András ”hajdúgenerális”, felajánlotta Ghiczynek Báthory Gábor megöletését. A fejedelem azonban tudomást szerzett a hajdúvezér pálfordulásáról, és az elfogatott Nagy Andrást 1612. augusztus 12-én lefejeztette.

Báthory le kívánt számolni ellenfeleivel, ezért a hadával Weiss Mihály, valamint Ghiczy ellen vonult, és 1612. október 14-én, Brassó közelében, Földvárnál, legyőzte a seregüket, a főbíró elesett a csatában; Brassó városa azonban nem adta meg magát. Ghiczy a csatatérről a városba menekült, ahonnan később Felső-Magyarországra távozott; Báthory parancsára a Brassót övező Barcaságban kegyetlen megtorlás kezdődött.

Ghiczynek az oszmánok által támogatott fejedelemjelöltsége miatt, Báthory olyan nyomást gyakorolt az erdélyi országgyűlésre, hogy a képviselőtestület 1612. november 20-án arról határozott, követeket küld II. Mátyás királyhoz, ami valóban a Habsburgok felé fordulást, és – de facto – a törökökkel való szakítást jelentette. [5] Ugyanezen az országgyűlésen, Ghiczyt (és Bethlen Gábort, aki már szintén elhagyta Erdélyt) fő- és jószágvesztésre ítélték. [6]

A következő évben (1613), Ghiczy visszatérve Erdélybe, elnyerte Báthory bocsánatát, és ismét a fejedelem bizalmasa lett. A Porta azonban nem tűrte el, hogy az Oszmán Birodalom vazallusának, az Erdélyi Fejedelemségnek az élén, a Habsburgok felé forduló uralkodó álljon: I. Ahmed szultán 1613. május 1-jén Báthory Gábor trónfosztása, és Bethlen Gábor fejedelemsége mellett döntött; Báthory megbízottjai elkésve érkeztek Isztambulba. A török, tatár és havasalföldi csapatok támogatásával visszatérő Bethlent, 1613. október 23-án, az erdélyi országgyűlés Kolozsvárott meg is választotta fejedelemnek; Báthory és Ghiczy már korábban Váradra vonultak vissza.

Ghiczy – feltehetően az új fejedelem kegyének az elnyerése reményében – megszervezte Báthory Gábor megölését, akit a Nagy András kivégzése miatt bosszúszomjas hajdúk 1613. október 27-én, Váradon meg is gyilkoltak. [7] Ghiczy azonban csalatkozott: Bethlen elfogatta, Fogaras várában őriztette, amelynek a kapitánya, Balling János, korábban Báthory bizalmas embere volt: Ghiczyt megkínoztatta, majd 1614-ben – Bethlen tudtával – kivégeztette.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A Pallas nagy lexikon adatai szerint, Ghiczy András Ghiczy Jánosnak (? – 1589) volt az unokaöccse. (Ghiczy János váradi kapitány, majd 1585–1588 között – Báthory Zsigmond fejedelem kiskorúsága idején – erdélyi kormányzó volt.) Nagy Iván – források között megjelölt – műve (III-IV. kötet, 386-397. oldalak) a következő adatokat tartalmazza: Ghiczy Jánosnak három testvére volt: György, Józsa és Farkas. A négy Ghiczy testvér közül csak Józsának és Farkasnak születtek gyermekei, Györgynek (és Jánosnak) nem voltak gyermekei. Józsa fiai István és Pál, Farkas fiai: Ferenc, Kristóf és Péter; azaz, András nevű fia egyiknek sem volt. Az előbb említett Ferenc gyermekei György és Zsuzsanna voltak; Nagy Iván szerint nekik a testvére – avagy unokatestvére – lehetett Ghiczy András. Azonban – a születési, illetve halálozási időpontokra figyelemmel – kizárható az, hogy Ghiczy András az említett Györgynek és Zsuzsannának a testvére volt. Szilágyi Sándor – szintén a források között említett művében – olyan adatot közöl (324. oldal), hogy Ghiczy Andrásnak két testvére volt: István és Péter. Nagy Iván adatai szerint, azonban István nevű gyermeke Ghiczy Józsának; Péter nevű gyermeke pedig Ghiczy Farkasnak volt. Az említett adatok ellentmondásai ellenére talán annyi valószínűsíthető – amennyiben A Pallas nagy lexikon adatai helytállóak –, hogy Ghiczy András apja vagy Ghiczy Józsa, vagy Ghiczy Farkas volt. (A Józsa keresztnév ebben az időben még férfi név volt.)
  2. ↑ Szilágyi Sándor – a források között említett művében – közli Ghiczy Andrásnak 1611. június 8-i keltezéssel a feleségéhez írt levelét (322-324. oldalak), ebben Ghiczy a „gyermekeim” kifejezést használja.
  3. ↑ Az 1611. július 8-án lezajlott brassói csatában, Báthory másik kegyeltje, Imreffi János kancellár elesett (Mika Sándor – a források között hivatkozott - műve II. könyvének I. fejezete). Móricz Zsigmond az ”Erdély” című regénytrilógiájában – történetileg tévesen, a regényesség kedvéért – Imreffi János halálát az 1612. évi, földvári csatához „tette át”.
  4. ↑ Forgách Zsigmond önhatalmúan járt el, Thurzó György nádor akarata ellenére támadt Erdélyre (dr. Sára János – források között hivatkozott – műve).
  5. ↑ Báthory és II. Mátyás megbízottjai 1613. április 11-én megállapodást is kötöttek, a király elismerte Báthory fejedelemségét.
  6. ↑ Bethlen – aki korábban maga is Báthory bizalmasa, és uralomra jutásának az egyik fő-támogatója volt –, az időközben a közte és a fejedelem között kialakult ellentétek miatt, attól tartva, hogy Báthory az életére tör, már 1612 szeptemberében a törökökhöz menekült.
  7. ↑ Báthory Gábor gyilkosai közül Nadányi (avagy Ladányi) Gergely, Szilassy János és Zámbó Balázs 1614 márciusában, jutalom reményében, megjelentek Medgyesen, az erdélyi országgyűlésen, azonban a rendek a katonaság kezére adták őket, akik mind a hármukat megölték.

Források

[szerkesztés]
  • A Pallas nagy lexikon [1] - hozzáférés: 2023. november 4.
  • Erdély története, második kötet, 1606-tól 1830-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986 [2] - hozzáférés: 2023. november 4.
  • Georg Krauss: Erdélyi krónika, 1608-1665, Ómagyar Baráti Társaság Kiadói Részlege, Budapest, 1994
  • Magyarország története, 1526-1686, I-II, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985
  • Magyarország történeti kronológiája, II. kötet, 1526-1848, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982
  • Mika Sándor: Weiss Mihály, 1569-1612, Egy szász államférfiú a XVII. századból, Franklin-Társulat Könyvnyomdája, Budapest, 1893 [3] - hozzáférés: 2023. november 4.
  • Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.   - hozzáférés: 2023. november 4.
  • Oborni Teréz: Erdély fejedelmei, Pannonica Kiadó, Budapest, 2002
  • dr. Sára János: A Habsburgok és Magyarország, 950-1918, Athenaeum Kiadó 2000 Kiadó, Budapest, 2002
  • Szilágyi Sándor: Báthory Gábor fejedelem története, kiadja Ráth Mór, Pest, 1867 [4] - hozzáférés: 2023. november 4.

Szépirodalom

[szerkesztés]

Film

[szerkesztés]
  • Tündérkert (televíziós sorozat, 2023), [5] - hozzáférés: 2023. november 4.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ghiczy_András&oldid=26967480”