Ugrás a tartalomhoz

Gesztenye-őzlábgomba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gesztenye-őzlábgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Agaricaceae
Nemzetség: Lepiota
Tudományos név
Lepiota castanea
Quél.
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gesztenye-őzlábgomba témájú kategóriát.

A gesztenye-őzlábgomba (Lepiota castanea) a csiperkefélék családjába tartozó, Eurázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában honos, lomb- és vegyes erdőkben élő, mérgező gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A gesztenye-őzlábgomba kalapja 2-4 cm széles, alakja kezdetben kissé kúpos vagy domború, közepe tompán púpos; idősen kiterül. Színe fiatalon vörösbarna, narancsbarna; felülete hamar szemcsés pikkelykékre szakadozik, nagyjából körkörös elrendezésben, a pikkelykék között a kalapbőr fehéres.

Húsa vékony, fehéres vagy krémszínű. Szaga kissé édeskés, íze nem jellegzetes.

Sűrűn álló, közepesen vastag lemezek szabadon állnak. Színük kezdetben fehéres, később sárgásbarnás lesz, néha nyomásra rozsdásan foltosodik.

Tönkje 3-5 cm magas és 0,2-0,4 cm vastag. Alakja hengeres vagy töve felé kissé szélesedő, idősen belül üregesedő, törékeny. Hússzínű, határozott gallérzóna nincs, a felső részben fehéren pelyhes, szálas, lefelé vörösbarnás pikkelykékből, pelyhekből álló övek láthatók.

Spórapora fehér. Spórája egyik végén csapott ellipszoid, oldalt álló sarkantyúval; felülete sima, mérete 11-13 x 3,5-4,5 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A húsbarnás őzlábgombával, rókaszínű őzlábgombával, mogyoróbarna őzlábgombával vagy más kistermetű őzlábgombafajokkal lehet összetéveszteni.

A gesztenye-őzlábgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
halálosan mérgező
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

kúpos

vagy púpos

szabadon állók

galléros

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Eurázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában honos. Magyarországon nem gyakori.

Lomb- és vegyeserdőben, különösen humuszos, laza, bolygatott talajokon található meg, inkább egyesével. Augusztustól októberig terem.

Mérgező, a májat károsító amatoxinokat tartalmaz, súlyos esetben fogyasztása halált is okozhat.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]