Gernyeszegi református templom
| Gernyeszegi református templom | |
| országos jelentőségű műemlék | |
.jpg) | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | református |
| Egyházmegye | Erdélyi református egyházkerület, görgényi református egyházmegye[1] |
| Egyházközség | gernyeszegi református egyházközség[1] |
| Lelkész | Veress Róbert |
| Építési adatok | |
| Építése | 15. század második fele |
| Rekonstrukciók évei | 1796, 1868, 1910-1913, 1996-1997, 2011 |
| Stílus | gótikus |
| LMI-kód | MS-II-m-A-15688 |
| Elérhetőség | |
| Település | Gernyeszeg |
| Elhelyezkedése | |
 Gernyeszegi református templom
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 40′ 22″, k. h. 24° 38′ 37″46.672778°N 24.643611°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 22″, k. h. 24° 38′ 37″46.672778°N 24.643611°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gernyeszegi református templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A gernyeszegi református templom műemlék épület Romániában, Maros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a MS-II-m-A-15688 sorszámon szerepel.[2]
Története
[szerkesztés]A reformáció előtt épült, a XV. század második felében,[3] gótikus stílusban. Épségben megmaradt szentélye az erdélyi sajátságos gótika jegyeit viseli. E kétségtelen kormeghatározó jelleg mellett bizonyít a főbejárat felett elhelyezett csúcsíves címere a hajdani Somkereki Erdélyi családnak.[4] 1638-ig római katolikus templom volt.[3] A templom déli oldalának négy ablaka gótikus, a keleti oldal ablakai pedig román stílusjelleget viselnek. A templomot többször javították: 1796, 1868, 1910-1913, 1996-1997. A legfontosabb ezek közül az 1910-1913 között végzett javítás, amikor a templomot át is alakították és elnyeri a mai formáját.[3] Ekkor készült el az oldalhajó, valamint az 1868-as javítás mintájára a portikusz, a főbejárat előtti rész. E munkát a Műemlékek Országos Bizottsága 80 000 korona költséggel támogatta. Ásatásokat is végeztek, és a templom alatti kriptában megtalálták II. Teleki Mihály kancellár és felesége Weér Judit földi maradványait,[4] amelyeket a talált Árpád-kori maradványokkal együtt a sekrestyében levő, Bercsényi László Ignácnak készített koporsóba, szarkofágba helyezték el. Ugyancsak ekkor szerelték le a templom díszes, kékfestésű népies kazettáit is, felújítás céljából a mennyezetről. A templom tornyát 1795-1797 között építtette Teleki József és felesége Roth Johanna.[4] A nagyharangot 1456-ban öntötték,[3] a kisebbiket 1856-ban. A templom orgonája pedig 1854-ben készült el, készítője Binder Sámuel segesvári orgonaépítő. Az orgonát is az 1913-as évi javításkor helyezték át a szentélybe. A templom a II. világháború idején légnyomást kapott, s az okozott kárt teljesen csak az 1996-1997-es javítással lehetett helyrehozni.
A templom udvarán található református felekezeti iskola valószínűleg a XVII. század második felétől működik. Az épület homlokzatán A „néppel a népért" felirat állt, amelyet Teleki Domokos írattatott.
Református lelkipásztorai
[szerkesztés]- Huszti Mátéfi Péter (1569-?),[5]
- Vásárhelyi György (1689 előtt)[5]
- Ercsei Zsigmond (1696)[5]
- Gidófalvi Péter (1706)[5]
- Dési Ferenc (1707–1716)[5]
- Unyami[?] István (1718 után)[5]
- Zabolai F. László (1728)[5]
- Zágoni Ferenc József (1730–1731)[5]
- Vajna Miklós (?-1736),
- Madocsa Pál (1736-1741),[6]
- Zabolai F. László (1742-1753),[5]
- Kibédi Péterfi Márton (1754-1783. október 5.),[5]
- Sófalvi János (1785-1807),[5]
- Tolvally Zsigmond (1808-1820),[5]
- Zabolai Kiss Sámuel (1821-1828),[5]
- Szentkirályi János (1829-1864),[5]
- Elekes Kálmán (1866-1886),
- Zabolai Csekme Ferenc(1887-1932),
- Nemes Árpád (1933-1945),
- Pálffy Károly (1945-1973),
- Domján László (1974-1979),
- Rákossy Károly (1979-1992),[6]
- Szabó András (1992-1997),[6]
- Fehér Dániel (1997-2004),
- Veress Róbert Gyula (2004- )
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b Címtár. www.reformatus.ro. Erdélyi református egyházkerület (Hozzáférés: 2018. február 2.) arch
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Mureș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ a b c d Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ a b c Pósta Béla – Kelemen Lajos – ifj. Biás István: Teleki Mihály temetkezése. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1913.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n Ősz Sándor Előd: A Görgényi Református Egyházmegye történeti névtára a kezdetektől 1848-ig. Budapest: Gondolat. 2013. = Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek, 19. ISBN 978 963 693 493 4
- ↑ a b c A marosjárai református egyházközség története. www.reformatus.ro
.svg){kind=small}