Germán Tibor

Germán Tibor
Született	Gutwillig Tibor 1888. október 25. Budapest
Elhunyt	1951. február 12. (62 évesen) Budapest VII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Bajor Gizi (h. 1933–1951)
Foglalkozása	fül-orr-gégész
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1911, orvostudomány)
Halál oka	öngyilkosság
Sírhelye	Farkasréti temető (Rav-11. sírbolt)
Sablon • Wikidata • Segítség

Germán Tibor, születési és 1911-ig használt nevén Gutwillig Tibor (Budapest, 1888. október 25. – Budapest, Erzsébetváros, 1951. február 12.) fül-orr-gégész, egyetemi tanár.

Bajor Gizivel közös sírja a Farkasréti temetőben (Ravatalozó 11. sírbolt)

Életútja

Gutwillig Zsigmond (1850–1914) vállalkozó és Dick Julianna fiaként született. A budapesti VII. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumában érettségizett (1906), majd 1906 és 1911 között a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója volt. Pályáját a Budapesti Tudományegyetem Bakteriológiai Intézetében kezdte, később az egyetemi fülklinikán volt gyakornok. 1918-ban ugyanitt tanársegéd. Az első világháború idején ezredorvosi kinevezést kapott. 1932-ben a Fülgyógyászati diagnosztika című tárgykörből magántanári képesítést szerzett. 1933-tól az Apponyi Albert Poliklinika Orr-, fül-, gégeosztályának főorvosa volt, majd 1945-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem nyilvános rendes tanára, 1946 augusztusától az Orr-, Gége- és Fülgyógyászati Klinika igazgatója.

1933-ban Budapesten házasságot kötött Bajor Gizi színművésznővel. A második világháború idején felesége bújtatta. Germán attól tartott, hogy felesége halálos beteg, ezért 1951. február 12-én megzavarodott elmével halálos adag morfiumot adott Bajornak, majd öngyilkos lett.

Az otolithmegbetegedéssel, az otogén agyi fertőzésekkel kapcsolatban végzett kutatásokat. Kidolgozott egy módszert a fél gége kiirtására. Sokáig használták a caloriás vestibularis reactio vizsgálatára való módosított eljárását. Publikált az Orvosi Hetilapban, a Gyógyászatban, és több külföldi szaklapban

Művei

• A bakteriumok kreatinin termeléséről, mint differenciális jelenségről nehány nehezen elkülöníthető bakterium között. (Magyar Orvosi Archivum, 1912, 13.)
• A dobhártya perforatióinak trichloreczetsavval történt összenövesztéséről. (Budapesti Orvosi Újság, 1913, 4.)
• Meningococcus által előidézett genyes középfülgyuladás. (Orvosi Hetilap, 1916, 10.)
• Az otogen sinusthrombosissal kapcsolatos egyéb intracranialis szövődményekről az utolsó 10 év kórházi beteganyaga alapján. (Orvosi Hetilap, 1926, 40–41.)
• A spontán és a caloriás nystagmus mint centralis tünet. (Orvosképzés, 1932, 5.)
• A bakteriológiai lelet jelentősége heveny középfülgyulladásban. (Orvosképzés, 1933, 3.)
• A zaj károsító hatása a hallószervre. (Városi Szemle, 1933, 19.)
• Nagy kiterjedésű füleredetű extraduralis tályogok keletkezéséről és egy új műtéti eljárásról. (Orvosképzés, 1934, 4.)
• A kalóriás vestibularis reactio grafikus ábrázolása. (Orvosi Hetilap, 1936, 39.)
• A pyramissejtek gyulladásának szokatlan és súlyos szövődményei: a) a sinus cavernosus thrombosisának új műtéti eljárással gyógyított esete, b) tályog a belső hallójáratban. (Budapesti Orvosi Újság, 1938, 52.)
• Endothelioma a középfülben. (Budapesti Orvosi Újság, 1941, 6.)
• Tapasztalatok a félgége kiirtásáról. (Orvosok Lapja, 1945, 6.)
• A felső légutak gyulladásos megbetegedései korszerű megvilágításban. (Orvosok Lapja, 1948, 49.)
• Tapasztalatok a gégetuberculosis streptomycin-therápiájában. Nákó Andrással. (Orvosi Hetilap, 1949, 21.)

Díjai, elismerései

• Arany koronás érdemkereszt a vitézségi érem szalagján (1916)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Dobos Sándor: Férje megmérgezi Bajor Gizit (1951) 24.hu, 2011. 02. 12.