Gerlei Ferenc
| Gerlei Ferenc | |
| Született | Grűn Ferenc 1901. április 28.[1] Szarvas |
| Elhunyt | 1970. június 21. (69 évesen) Nyíregyháza |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | patológus |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Ferenc József Tudományegyetem (–1932) |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1961) |
Gerlei Ferenc, 1909-ig Grűn Ferenc[2] (Szarvas, 1901. április 28.[3] – Nyíregyháza, 1970. június 21.) kórszövettani, kórbonctani szakorvos, egyetemi magántanár, az orvostudományok kandidátusa (1952), Kossuth-díjas (1961).
Élete
[szerkesztés]Gerlei (Grűn) Jenő (1870–1923) gőzmalom tulajdonos és Schőn Olga (1870–?) gyermekeként született zsidó családban.[4] A Szarvasi Evangélikus Főgimnáziumban érettségizett, azonban egyetemi tanulmányait csak évekkel később kezdte meg a szegedi Ferenc József Tudományegyetem orvosi karán. 1932 júniusában szerezte meg oklevelét. Már 1926 márciusától az egyetem kórbonctani és kórszövettani intézetébe került mint externista, majd a következő év szeptemberétől díjas gyakornokká nevezték ki. 1927-ben írt tudományos dolgozatával pályadíjat nyert. 1935-ben Szegeden kórbonctani, kórszövettani és kórvegytani szakvizsgát tett. 1936-ban megpályázta a nyíregyházi Erzsébet Közkórház alorvosi állását, amelyet november elsejétől töltött be. A második világháború idején többször behívták munkaszolgálatra, de a kórház igazgató-főorvosa minden alkalommal elérte, hogy visszahelyezzék „nélkülözhetetlensége” miatt. A háború után sem szakadt meg kapcsolata a Szegedi Tudományegyetemmel, ahol 1947-ben Az emésztőszervek kórbonctana és kórszövettana című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést nyert. 1953 januárjától viselte a kandidátusi címet. 1952 áprilisa után a Nyíregyházi Megyei Kórház önálló patológiai osztályának főorvosa volt. Évtizedekig vezette a megyei kórház könyvtárát, majd orvos-tanácsadóként működött. Mintegy 70 szakközleménye jelent meg.
Felesége Német Anna volt, akit 65 évesen vett nőül.
Művei
[szerkesztés]- A duodenum subcutan tompa erőművi sérüléséről. (Orvosok Lapja, 1946, 15.)
- Febris recurrens-esetek Szabolcs vármegyében. Kemény Lajossal. (Orvosok Lapja, 1946, 21.)
- Elsőleges vérbajos fertőzést utánzó ajak-sarcoma. (Orvosi Hetilap, 1947, 21.)
- Emberi takonykór esete és felismerésének jelentősége az állatvédelem szempontjából. Földi Emillel, Görög Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1953, 12.)
- Hypernephroma (Grawitz-féle daganat) áttéte pajzsmirigyben. Illyés Zsigmonddal. (Orvosi Hetilap, 1954, 5.)
- A macrofollicularis lymphoblastoma (Brill-Symmers-kór) mint más, malignus haemoblastosisba átmenő praeblastomás kórfolyamat. Korpássy Béláva, Ormos Jenővel, Sarkadi Ádámmal, Sarvay Tivadarral. (Orvosi Hetilap, 1954, 19.)
- Könnyen elvégezhető májfunkciós próba a gyakorló orvos részére. Medgyesi Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1954, 39.)
- Duodenumba átfúródott epekő okozta pylorus-szűkület. Illyés Zsigmonddal. (Orvosi Hetilap, 1956, 27.)
- Adatok a dermoepidermitis toxico-allergicagestationis kórképéhez. Szegő Lászlóval. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1957, 6.)
- Candida Krusei által okozott generalizált candidiasis. Vitéz Istvánnal, Péterffy Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1957, 20.)
- Pancreas aberrants tartalmazó Meckel-diverticulum által okozott háromszoros bélelzáródás. Illyés Zsigmonddal. (Orvosi Hetilap, 1957, 38.)
- Éveken át caries costaeval kapcsolatos hidegtályognak tartott spontán külső epesipoly. Illyés Zsigmonddal. (Orvosi Hetilap, 1959, 16.)
- A duodenum lymphoreticularis sarcomája. Kondrai Gerővel. (Orvosi Hetilap, 1959, 21.)
- Veleszületett haemangiomatosis (haemangioma multiplex) esete. Braxatoris Rudolffal, Krasznay Judittal. (Gyermekgyógyászat, 1960, 1.)
- Adatok a csecsemőkori myocarditis fibrosa (hegszív) és elastofibrosis myocardii pathogenesiséhez. Palásthy Gézával, Halász Margittal. (Gyermekgyógyászat, 1968, 2.)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Munka Érdemrend (1958)[5]
- Kossuth-díj (1961)
- Munka Érdemrend ezüst fokozata (1965)[6]
Emlékezete
[szerkesztés]A nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház kórbonctani osztályának bejáratánál születésének 100. évfordulója alkalmából, 2001. április 28-án emléktáblát avattak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gerlei Ferenc, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05181.htm
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 40470/1909. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 99. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1909. év 12. oldal 17. sor
- ↑ Születési bejegyzése a szarvasi polgári születési akv. 354/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 712/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
- ↑ Magyar Közlöny, 1958. szeptember 24. (88. szám)
- ↑ Magyar Közlöny, 1965. április 25. (25. szám)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Kührner Éva (2012). „Gerlei Ferenc (1901–1970)”. Orvosi Hetilap (Magyarország). (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
- Megyeri József. „Gerlei Ferenc”. Orvosi Hetilap (Magyarország), Magyarország 117 (6), 356–357. o. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
