Gerics József

Gerics József
Született	1931. november 13. Budapest
Elhunyt	2007. április 22. (75 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Bolla Ilona (1955–1980) Ladányi Erzsébet (1982–2007)
Foglalkozása	történész
Iskolái	ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola
Sablon • Wikidata • Segítség

Gerics József (Budapest, 1931. november 13. – Budapest, 2007. április 22.) magyar történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora.

Élete

Édesapja Gerics Flórián gazdasági cseléd, aki az I. világháborúban megrokkant, majd trafikengedélyt kapott, és 1952-től a Fővárosi Dohánybolt Vállalat alkalmazottja, édesanyja Perényi Márta tisztviselő. Iskolai tanulmányait az egyetemi Gyakorló Gimnáziumban (mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola) végezte. 1952-ben még egyetemista volt, amikor tanítani kezdett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 55 tanéven keresztül oktatta levéltárosok, középiskolai tanárok, történészek nemzedékeinek a középkori történelmet. Előbb a Történelem Segédtudományai Tanszéken tanított, majd 1982-ben a Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék professzora lett. Innen ment nyugdíjba 2001-ben, a tanítást azonban nyugállományba vonulása után, betegen sem hagyta abba. Az 1990-es években a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogtudományi Karán a Jogtörténeti Tanszéket vezette. 1991-ben 60. születésnapja alkalmából emlékkönyv készült a tiszteletére. 2001-ben munkássága elismeréseként magas állami kitüntetést kapott.

Kétszer házasodott. Első felesége Bolla Ilona volt 1955-től annak haláláig. Második felesége 1982-től Ladányi Erzsébet volt.

Oktatói tevékenysége

Történész hallgatókat tanított latin nyelvre. Középkori magyar forrásismeretet, intézménytörténetet, társadalomtörténetet, jogtörténetet, egyháztörténetet, eszmetörténetet oktatott – magas színvonalon, de emellett latin nyelvű oklevelek olvasását is tanította. Doktorandusz hallgatók munkáját irányította.

Történészi tevékenysége

Gerics József nagy formátumú középkortörténész volt, jelentős, sokrétű tudományos életművet hagyott hátra. A középkortudomány szinte minden területét művelte. Különösen szívesen foglalkozott az Árpád-kor problémáival.

Munkásságának meghatározó részét képviselik azok az írásai, amelyek a krónika- és legendaírás, a középkori eszmetörténet kérdéseivel foglalkoztak. Fiatalon, 1960-ban krónikakutatásai révén nyerte el a kandidátusi tudományos fokozatot.

Úttörő jelentőségű tanulmányokat írt intézménytörténeti problémákról (pl. a 14. századi kancellária és királyi tanács története, a nemesi megye kezdetei).

Az 1970-es években érdeklődése mindinkább a hazai rendiség vizsgálata felé fordult. Akadémiai doktori fokozatot is ebből a témakörből szerzett 1981-ben. Disszertációja életművének egyik csúcspontja. A 13. századi korai rendiség vizsgálata mellett foglalkozott a 14-15. századi magyarországi rendi fejlődéssel is.

Az 1980-1990-es években számos alapvető jelentőségű tanulmányt (többet feleségével, Ladányi Erzsébettel közösen) készített a magyar államalapítás, a magyarság kereszténnyé válása problémájáról.

Élete utolsó szakaszában több írásában foglalkozott a korai magyar nemzettudat kérdésével.

Munkáit az európai látásmód, a nemzetközi szakirodalom alapos ismerete jellemezte. „Mindig a forrásokból indul ki, és sohasem valamely elképzelés, tetszetős ötlet erőszakolt, minden áron való igazolását keresi bennük. Műveinek igazi súlyát hitele adja.” – írta róla egykori tanítványa, Solymosi László professzor 2001-ben, 70. születésnapja alkalmából mondott köszöntésében.

Több tudományos eredménye ma már szakmai közkincs (itthon s külföldön), sőt középiskolai tananyagnak számít. Munkássága elismeréseképpen nemzetközi tudományos szervezeteknek is a tagja lett.

Főbb művei

• Gerics József: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái. Budapest, 1961.
• Gerics József: A korai rendiség Európában és Magyarországon. Budapest, 1987.
• Gerics József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Budapest, 1995.

Tagságai külföldi tudományos társaságokban

• Commission Internationale pour l`Histoire des Assemblées d` États (1974-től)
• Opus fundatum Latinitas linguae Latinae excolendae provehendae (Vatikán, 1981-től)
• Történettudományok Európai Akadémiája (Brüsszel, 1981-től)

Források

• 2007 Levéltári Szemle 57/4, 89-90.
• ELTE BTK Történelem Szakos Portál: https://web.archive.org/web/20200306133652/http://tortenelemszak.elte.hu/
• Az ELTE BTK honlapja: http://www.btk.elte.hu